Beszámlók a 2024. évi teremtés heti ünnepségekről
A remény zsengéi – “Mert a teremtett világ sóvárogva várja Isten fiainak megjelenését.” (Róm 8,19) volt az idei évben a Teremtés hete kiemelt témája. Az Ökumenikus Teremtésvédelmi Munkacsoport felhívására több mint száz közösség regisztrálta teremtés heti rendezvényének hírét, mely önmagában is reménykeltő tény.
Az alábbiakban az evangélikus közösségekből származó ünnepi híradásokat adjuk közzé abc-sorrendben.
Isten áldása legyen a közösségeken és a közös erőfeszítésen!
Aszódi Evangélikus Egyházközség – Zsemberovszky Veronika írása
A Teremtés hetére hangolódva szeptember 27-29 között az aszódi evangélikus gyülekezet presbiterei és munkatársai csendes hétvégén vettek részt. Busszal utaztunk Bodrogkeresztúrra, ahol a Betlehem Evangélikus Pihenőházban szálltunk meg. A résztvevők egy beszámoló keretében tájékoztatást kaptak a gyülekezetben folyó aktuális feladatokról/programokról (Teremtésvédelem, Godly Play a vasárnapi iskolában). Az első este egy Godly Play történet (A nagy család) adta a közös beszélgetés alapját. Elgondolkodtunk a világban elfoglalt helyünkről, Istenhez fűződő viszonyunkról, saját szerepeinkről, kilátásainkról. Inspiráló vita kerekedett a gyermekekkel való foglalkozás módszereiről a különböző korosztályok között.
Szombati napon a füzéri várba kirándultunk, majd ellátogattunk a Sárospataki Református Kollégiumba. Vasárnap istentiszteleten vettünk részt Tállyán, ahol Gerlai Pár Esperes Úr végezte az igehirdetés szolgálatát. A nap zárásaként Boldogkő várát tekintettük meg.
A Teremtés hetére meghirdetett alkalmak közül a csütörtöki női bibliakör családiasra sikeredett (4 fő), melyben valószínűleg közrejátszott az igen csapadékos időjárás. Annál többen vettek részt a pénteki „Teremtés heti zajongáson” (közel 80 gyermek), ahol megtekinthették a Palánta társulat bábelőadását, melynek témája az újjászületés volt. Az előadás megvalósulását az „Egyek legyenek” Ökumenikus Alapítvány támogatta.
A hét istentisztelettel zárult, ahol Lőrincz Csaba lelkész úr 28 konfirmandust mutatott be a gyülekezetnek.
***
Aszódi Evangélikus Petőfi Gimnázium, Általános Iskola és Kollégium – Szabó Andrásné írása
Ebben a tanévben is megünnepeltük a teremtés hetét iskolánkban. Szeptember 30. és október 4. között különféle programokat szerveztünk, amelyek reményeink szerint motiválják tanulóinkat a környezettudatos magatartásra, a teremtett világ megóvására.
Hétfőn, a hétkezdő áhítatunkon Lőrincz Csaba lelkész a teremtés hete igei mottója: „Mert a teremtett világ sóvárogva várja Isten fiainak megjelenését.” (Róm 8,19) alapján hirdette Isten igéjét, a liturgiában az iskola tanulói is részt vettek.
Keddtől péntekig minden napra jutott több érdekes és izgalmas program. Minden osztály elültetett egy-egy fát az iskola kertjében, fotókiállítást rendeztünk Szaszki Tamás természetfotós alkotásaiból, a digitális kultúra specializáción a témához kapcsolódó plakátokat készítettek a tanulók. A gyöngyösi Mátra Múzeumban tett látogatásunk alkalmával múzeumpedagógiai foglalkozásokon vettünk részt, ahol mindannyian sok hasznos ismerettel gazdagodhattunk.
***
Bakonytamási Evangélikus Egyházközség – Szakos Csaba írása
Az idei teremtés hetében egy túrát szerveztünk a hittanosoknak csodálatos környezetünk jobb megismerése érdekében. Ehető gombákat gyűjtöttünk, róluk hallhattunk, az oltárunkra kerültek, végül grillezve elfogyasztottuk. A hittanosok nagyon sokat segítettek a vasárnapi rendezvényünk előkészítésében és a játékok lebonyolításában. Október 6-án vasárnap a hittanosok segítségével, általuk is hozott terményekkel, gyümölcsökkel és zöldségekkel feldíszítettük a templomot ünnepibe öltöztettük. 14 órakor megtartottuk az interaktív istentiszteletet. Napunk további része a szabadban történt. A gyerekek és felnőttek célba lőhettek és íjászkodhattak. A családi nap agapéval zárult mindent is grilleztünk, kürtöskalács készült és sütőtököt sütöttünk. Együtt fogyasztottuk el az ételkülönlegességeket a gyümölcsöket és zöldségeket is. Sokat beszélgettünk, új ismereteket szereztünk, igazi meghitt testvéri közösségben telt el a délutánunk.
***
Budapest-Fasori Evangélikus Egyházközség – Fülöp Mónika írása
A Budapest-Fasori Evangélikus Egyházközség 2024.10.06-án hálaadó családi délelőttre várta a szülőket és gyermekeket. Tíz órakor a gyermek istentiszteleten népes gyermektömeg vette szemügyre a gyümölcsökkel és zöldségekkel megpakolt oltárt és asztalt, majd ezt követően Zsoltárok 118, 1. igevers segítségével Fülöp Mónika lelkésznő tette világossá a jelenlévők számára, mennyi mindent köszönhetünk Istennek és mi oka van annak, hogy gyümölcsöket helyeztünk a templom oltárára: „Adjatok hálát az Úrnak, mert örökké tart szeretete”.
Közös imádság után Gálos Miklós kántorunk hangzatos orgonaszavára együtt énekeltük hálaadó énekünket, majd ezután következett az örökzöld korallberkenye csemete elültetése az udvaron a télálló kaspóba a reggeli áhítatra érkező gimnazisták és a mellékbejáratot használók örömére. A kis örökzöld növény nemcsak tisztítja a levegőt, hanem szemet gyönyörködtető látvány is. Minden gyermeknek jutott egy kis feladat a kertészkedés során, kis lapátokkal és gumikesztyűkkel lehetett ugyanis a feladatot végrehajtani, a legmagasabb diák helyezte bele a csemetét a kaspóba.
A programok java azonban még mindig hátra volt, amikor is átsétáltak a gyerekek Bonnyai Zsuzska hitoktató, Berger Ildikó óvónő és Fülöp Mónika lelkész, hittanár segítségével a gyülekezeti terembe és elkezdődhetett a gyümölcsfűzér, a kókuszolajos bőrradír és a papírkutya elkészítése.
Közben a gyermekek izgatottan várták, kinek a kiállított rajza lesz a győztes, hiszen mindenki igyekezett az elmúlt hetekben a tőle telhető legszebben lerajzolni Isten teremtett világát. Naplementék, állatok és növények sorakoztak a műveken. A zsűrinek nem volt könnyű dolga, de végül Magyarkúti Tóth Katalin lelkésznő vezetésével kiválasztásra kerültek a legszebb rajzok. A barkácsolást követően a templomban kaptak a gyermekek áldást, majd kihirdetésre került a győztesek nevei, akik jutalommal térhettek haza (filctollkészlet, mágneses könyvjelző és granola). Végül a legfiatalabbak osztották ki a kis faládákban sorakozó almákat a jelenlévőknek. Mind a 75 alma elfogyott.
Mindannyian örömmel emlékezünk erre a szép hálaadó délelőttre. Külön köszönet illeti Tóth Irma egyházfit az oltár díszítéséért és a gyümölcsök beszerzéséért, Hortobágyi Levente műszaki munkatársat a facsemete szállításában való közreműködéséért és Lakatos Tamásné irodavezetőt az oltárdísz dekorációjában való segítségéért, Berger Ildikót és Dr. Magyarkúti Gyula gyülekezeti tagokat a fényképek elkészítéséért. Reméljük, hogy jövőre is találkozunk ugyanitt.
***
Budavári Evangélikus Egyházközség – Péterné Mestery Rita írása
A Budavári Evangélikus Gyülekezet ifisei október 4-én délután különböző zöldségekből és gyümölcsökből limonádékat és smoothiekat készítettek a másnapi gyülekezeti rendezvényre. Szabó B. András, a gyülekezet új lelkészének beiktatási ünnepségét követő agapét megpróbáltuk környezetbarát módon megoldani. A PET palackos és dobozos italok helyett a fiatalok készítették az innivalókat.
A munka megkezdése előtt megbeszéltük a különböző nyersanyagok származási helyét, melyik mennyire közelről vagy éppen messziről érkezett az asztalunkra. A növények mely részét lehet (és fogjuk is) komposztálni, és melyet nem szabad a különböző vegyszeres kezelések miatt. A rengeteg féle nyersanyaggal való megismerkedés után az éles konyhai eszközök balesetmentes használatával is foglalkoztunk. Ezután megkezdődött a turmixok készítése. Akik még soha életükben nem csináltak ilyet, az elején tanácstalanul álltak a különböző nyersanyagokat bámulva. Amikor látták, hogy egy-két társuk milyen gyorsan elkészült a smoothie-jával, ők is felbátorodtak. Sok finom és kreatív megoldás született.
Másnap a szeretetvendégségen bizonyára jópáran csodálkoztak, hogy nem az ilyenkor megszokott italkínálatból választhatnak, de többen lelkesen kóstolgatták a fiatalok alkotásait. Első kísérletnek úgy vélem, jól sikerült az akció. Legközelebb már még rutinosabban fogunk a feladatnak nekiállni. Az alkalomra vásárolt három darab limonádétartó pedig ezután állandó kelléke lesz a havonkénti gyülekezeti kávézásoknak és a különböző vendéglátásoknak. Hisszük, hogy kis lépések vezetnek nagy változásokhoz.
***
Csabacsűdi Evangélikus Egyházközség – Magyar-Paulik Enikő írása
Az Alföldön, mint tudjuk a földművelés, gazdálkodás, állattartás nem csak munka, hanem kisebb városokban, falvakban a hétköznapok része. Hiszen sokan otthon a kertben termelnek zöldségeket, gyümölcsöket és sokan tartanak otthon haszonállatokat. Ebből kifolyólag az Aratási hálaadó istentiszteletnek ezen a környéken mélyebb a tartalma. Ráadásul falunk ebben az évben 100 éves évfordulója kapcsán igyekeztünk minél több kisebb-nagyobb helyi termelőt megszólítani. Az ünnepi, hálaadó istentiszteletünkön kenyérszentelés is történt, ami után egy közös ebéddel kedveskedett gyülekezetünk a résztvevőknek. Nagy öröm, hogy sokan megjelentek és együtt adhattunk hálát Istennek a gondoskodásáért.
***
Dombóvári Cséry Lajos Evangélikus Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola – Lehőcz Szabina írása
Intézményünk célja az volt, hogy az iskola közösségeit – diákok, hozzátartozók, pedagógusok- össze hozza, családias hangulat megteremtésével még jobb és összetartóbb közösséggé kovácsolja, mindezt evangélikus szellemiségben. A másik célja a természet közeli értékek felismerése, a bennük rejlő szépség megtalálása. A természet adta alapanyagok felhasználásával és a családok közreműködésével alkotások készítése.
Az időjárás sajnos nem volt túl kegyes hozzánk, így rendezvényünket iskolán belül rendeztük meg. Mivel az előrejelzések már a hét közepe felé eldöntötté tették számunkra a rendezvény helyszíni lebonyolítását, így a zöld növény ültetését pár nappal a Családi délutánunk előtt megtartottuk.
A célunk teljes mértékben megvalósult. A program keretében az intézmény biztosított sportolási lehetőséget, vegyes csapatok (diákok-szülők-pedagógusok) részére, betekintési lehetőséget/óralátogatásokat az Alapfokú Művészeti Iskola tanóráira. Igyekeztünk kihasználni a természet adta lehetőségeket, a figyelmet annak megóvására kihangsúlyozva.
A délután folyamán szerettünk volna rávilágítani játékos és kötetlen, jókedvű feladatokkal, hogy a természet mekkora kincs és hogy mennyi mindent tud biztosítani számunkra. Ahhoz viszont, hogy kaphassunk, adnunk is tudni kell. Mi ültetéssel fejeztük ki mindezt. A termény, amiből kézműves foglalkozás keretén belül szebbnél szebb műveket készítettünk, mind a minket körülvevő növények ajándéka. Örökös Öko-iskola révén kitűzött célunk megóvni és segíteni a környezetet. Iskolánk udvarának környezetét újabb szép bokrokkal ajándékoztuk meg. Alsó tagozatos tanulóinkkal rajzos alkotásokkal mondtunk Istennek hálát a termés ajándékaiért.
***
Dunakeszi Evangélikus Egyházközség – dr. Petriné Chikán Katalin írása
2024. szeptember 29-én családi istentiszteletet tartottak a dunakeszi evangélikusok, amelyen szépen feldíszített oltár várta az érkezőket, akik saját adományaikat is feltehették a meglévő termények mellé. A már szokás szerint megszervezett Teremtés ünnepeként megtartott istentisztelet mindenki számára hálát jelentett: kinek azért, mert ekkor keresztelték meg a gyermekét, ezen a vasárnapon, kinek pedig azért, mert sokféle szolgálati lehetőség közül lehetett választani, hogy az istentisztelet megvalósuljon. A templom is megtelt, és mindenki egy-egy részfeladatot választhatott magának a haladó konfirmandus csoport és a presbiteri közösség tagjai közül. Legemlékezetesebb kép bennünk az marad, hogy Isten érleli a lelki gyümölcseinket, Nélküle csupán éretlenek maradnánk. Bár senki sem tett éretlen gyümölcsöt az oltárra, mégis szívünkbe nézve megvizsgáltuk magunkat, és ezért még hálásabbakká váltunk Isten bűnbocsátó kegyelme iránt. Kicsik és nagyok is értették az üzenetet, és azt, hogy hit és cselekedetek összetartoznak, mint ezen az őszi hálaadó, családi, tanévnyitó és zöld istentiszteleten.
A technikai okokból elmaradt zöld szombatot egy héttel később pótolták a gyülekezeti tagok, és önkéntességre buzdítottak mindenkit, hogy a templomkert fái is szépek és biztonságosak lehessenek. Nemcsak a férfitestvérek, hanem nők és lányok is jeleskedtek a faápolás, pakolás, kertszépítés munkálataiban. Egész napos, kemény fizikai munkán vagyunk túl! Hála a kapott erőért, az időjárásért és azoknak az önkénteseknek a munkáért, ami nélkül nem készültünk volna el ilyen gyorsan! Most már a dunakeszi templomkert is mesélhetne, ha tudna, erről az igeversről: “Olyan lesz, mint a folyóvíz mellé ültetett fa, amely idejében megtermi gyümölcsét, és nem hervad el a lombja. Minden sikerül, amit tesz.” (Zsolt 1,3)
***
Dunaújváros – Kisapostag Társult Evangélikus Egyházközség – Stermeczki András írása
A Dunaújváros-Kisapostagi Társult Evangélikus Egyházközségben meghirdetett Teremtés Hete című program valóban egy egész héten keresztül zajlott. Az első alkalom 2024 október 6-án a Kisapostagi Evangélikus Templomban volt, ahol az istentiszteleten kiállítás volt és az oltárra, valamint az oltár elé hozott terményekkel és gyümölcsökkel adtunk hálát a Teremtőnek. Majd aznap délután ugyanitt családi istentisztelet keretében a Teremtés hat napját dolgoztuk fel a gyerekekkel és szüleikkel és átmentünk a templomba, ahol megcsodáltuk a „terített” oltárt a gyümölcsökkel és elfogyasztottuk azokat.
Szintén Kisapostagon október 9-én az evangélikus temetőkertet takarítottuk ki és a sírokat veszélyezetető fákat vágtuk ki.
A Teremtés Heti rendezvény október 12-én Dunaújvárosban folytatódott. Itt is a templomkertet vettük kezelésbe. Volt, aki füvet nyírt, míg mások sövényt, valamint a kidőlt és elöregedett fákat aprítottuk és kezeltük. A munkában az ifjúság is aktív szerepet játszott. Másnap, vasárnap folytatódott az alkalom. Teremtés Heti istentisztelettel Dunaújvárosban zárult a hét, ahol szintén a vásárolt és hozott termények és gyümölcsök díszítették az oltárt, valamint Noé történetének textusából kiindulva egy az oltár fölé feszített hajó mackóval…
***
Evangélikus Középiskolai Kollégium (Budapest, Rózsák tere) – Gubik Katalin írása
A városi betondzsungelt magunk mögött hagyva kollégiumunk október 2-án kapcsolódott be az Evangélikus Egyház által meghirdetett Teremtés Hete programsorozatba. Eredetileg egy 7 km-es túrát terveztünk a Pilis-hegység szívébe, amiből az ideális kirándulóidő és a diákok lelkesedése okán – az 534 méteres szintkülönbség ellenére végül 10 km lett. Útvonalunk fővonulatát az Ezüst-hegy, a Nagy-Kevély és a Kis-Kevély alkották, melyek mészkőszirtjei és dolomitsziklái messziről uralják a tájat. A hegycsoport nagy része védett természetvédelmi terület, a Duna–Ipoly Nemzeti Park része.
Amint megérkeztünk Sadove-ba és megtettük az első lépéseket, megcsapott bennünket a friss erdei levegő. Itt már nem a WI-FI-hez, hanem a fákhoz, növényekhez akartunk kapcsolódni, és persze egymáshoz is. Vidám beszélgetésekkel, nevetgélve indultunk neki a túrának, de ahogy az út egyre meredekebb lett, a tréfák lassan elhalkultak, a természet csendje kezdett teret hódítani, mintegy meghívást nyújtva az elmélyülésre. A városi zajhoz szokott gyerekek egy szokatlan, de kellemes, megnyugtató csendet éltek meg, mobiltelefont csak fotózásra használtak.
A hosszú kaptató után a hegytetőn kifújtuk magunkat, ellazultunk, megettük a kolis szendvicsünket és csak gyönyörködtünk a kilátásban. Hálásak voltunk, hogy milyen jó időt fogtunk ki. Utána bogarásztunk, gombáztunk, sziklát másztunk és le is kellett jönnünk a hegyről. A tanulók nem tudták, hogy lovaglás is lesz a programban, jó volt nekik meglepetést szerezni a kimerítő túra után. Mókás és egyáltalán nem volt könnyűnek mondható felpattanni a lovak hátára. A budakalászi Péntek tanyán nyílt erre lehetőség, ahol a kedves házigazdák – Kriszti és Sándor – még pónikat, komondorokat és teheneket is mutattak nekünk, amiket nem győztünk simogatni.
A nap méltó lezárásaként a Country Tanya étteremben közösen megvacsoráztunk. Palacsinta evés közben pihegve pedig azon járt az eszünk, hogy vajon hogyan fogunk tudni felkelni az asztaltól és visszatéblábolni a kollégiumba. De azért megoldottuk.
Minden résztvevő nevében köszönetünket szeretnénk kifejezni Kecskemétiné Szilvási Zsuzsanna igazgatónknak, aki minden évben támogat bennünket abban, hogy szép, maradandó élményeket adjunk a nálunk lakó gyerekeknek. Köszönjük az Evangélikus Egyháznak az ilyen nagyszerű kezdeményezéseket. Köszönjük Speer Balázs munkatársunknak, hogy a kollégium minibuszával elvitt bennünket a túránk kiindulási pontjához, Sadove-ba. Az úticsomag összeállítását pedig a konyhán dolgozó kollégáinknak köszönjük.
***
Gyurátz Ferenc Evangélikus Általános Iskola és Óvoda – Szücs Gábor írása
A Gyurátz Ferenc Evangélikus Általános Iskola és Óvoda gazdag programsorozatot valósított meg a Teremtés hetében. Többéves hagyománya van ennek az intézményben, ahol a pedagógusok arra törekszenek, hogy a lelki tartalom találkozzon a gyermekek életkori sajátosságaival.
Teremtés és remény. E két gondolat alapján tevékenykedtek a tanulók. A környezeti nevelés jegyében virágültetésre, papírgyűjtésre, szemétszedésre került sor az iskolában, faültetésre az óvodában.
A közösségépítést és testi nevelést szolgálta a táncház, továbbá az a kerékpártúra, amelynek célállomása egy szomszédos falu, Adásztevel református temploma volt.
Nagy élményt jelentett a tanulóknak a „Remény zsengéi” imaösvény, mert a gyerekek egyszerű jelképes cselekedetek, igék és imák segítségével érezhették meg a teremtés csodáját és saját felelősségüket is.
A programsorozatban bemutatkozott az iskolában a Máltai Szeretetszolgálat Pápai Támogató Szolgálata, akik beszéltek a szervezet történetéről és jelenlegi működéséről. Az előadást személyes történetek és kisfilmek színesítették.
Sor került iskolások és óvodások találkozására is. Ez nem mindennapos esemény, hiszen az iskola a történelmi hangulatú belvárosban található, az óvoda pedig tőle közel két kilométerre, zöldövezetben a város szélén. A találkozások során közös éneklés valósult meg az iskolában, a teremtéstörténet megjelenítése pedig az óvodában.
A teremtés hete ünnepi istentisztelettel zárult, amelyen az iskola 2. osztályos tanulói verses, énekes összeállításban fejezték ki a remény gondolatát, igét hirdetett Pablényi Edina iskolalelkész.
A teremtés heti programsorozat jól illeszkedett az intézmény 2024/25. tanévre választott vezérlő gondolatához, amely egy Ézsiás könyvéből választott igével szintén a remény: „A megrepedt nádszálat nem töri össze, a füstölgő mécsest nem oltja ki, hűen hirdeti a törvényt.” Ézs 42, 3
***
Kemeneshőgyész – Magyargencsi Társult Evangélikus Egyházközség – Pethő Judit írása
Vissza a természetbe: tereprendezést szerveztünk a kemeneshőgyészi evangélikus templom udvarán az átmeneti istentiszteleti sátorhelyünk kialakításához, mivel életveszélyes állapot miatt be kellett zárnunk a templomunkat. A gyülekezet közös összefogásban kertészkedett ezen a napon. Elbontottuk a korábban már szétdőlt keretű magaságyásokat, amik a leendő sátor helyén voltak. Kivágtunk olyan vékony fákat, amik hajtásról nőttek vadon, valamint olyan fákat is, amik túl közel voltak a templomhoz és a szakemberek szerint nem maradhattak ott. Megmetszettünk olyan bokrokat, amik elvadultak és belógtak a sátorhoz szükséges területre. Az ágyásokból kimentettük az ott lévő virágokat és palántákat, hogy máshová ültethessük őket.
***
Kiskőrösi Petőfi Sándor Evangélikus Óvoda, Általános Iskola, Gimnázium és Technikum – Viczián Ildikó írása
Iskolánk első alkalommal csatlakozott a Teremtés hete rendezvényhez. A témahét programjaiba az alsó tagozatos diákokat vontuk be. A programok összeállításánál fő célunk volt, hogy rámutassunk a gyerekeknek a környezetvédelem fontosságára, a fenntarthatóságra, hogy a gyerekek maguk is tudnak tenni azért, hogy a teremtett világunk minél tovább fennmaradjon.
Hétfőn egy környezetvédelemmel kapcsolatos mesét olvastunk a diákoknak Az erdő védelme címmel, majd beszélgettünk a környezetvédelem fontosságáról, és arról, hogy mi magunk mit tehetünk az erdők és Földünk védelméért.
A keddi napot iskolalelkészünk, Marcsi néni teremtésvédelmi áhítata nyitotta meg. A répa mesével hangolódtunk az áhítat témájára. Ez a mese arról tanította a gyerekeket, hogy egy célt egyedül nem mindig lehet elérni, de ha összefogunk, akkor sikerülhet. Ahogy a répa mesében, mi is összefoghatunk és eldönthetjük, hogy milyen iskolában, milyen városban szeretnénk élni. Rajtunk áll mindez, ezért a héten a gyerekek megpróbáltak tudatosan Isten fiai és lányai lenni, akik segítik a teremtett világot olyanná válni, amilyennek Isten megálmodta. A gyerekek hallhattak arról, hogy minden, amit Isten megteremtett, az tökéletes, hibátlan volt, de sajnos az emberek elhanyagolták, pusztítják ma is ezt a világot. Isten nekünk adta a felelősséget, hogy vigyázzunk erre a világra. A gyerekek néhány kérdés mentén elgondolkodhattak, hogy vajon ők mire lennének képesek azért, hogy a teremtett világunk minél tovább fennmaradjon: Vajon Te tudsz-e erőt, energiát sem sajnálva, akár lemondva dolgokról élni, hogy a világ szebb legyen? Tudsz-e időt szánni arra, hogy szebbé tedd a környezetedet? Tudsz-e szeretettel lenni az állatok és embertársaid felé? Képes vagy-e 15 perccel korábban felkelni, hogy autó helyett kerékpárral vagy gyalog menj az iskolába? Hogy bánsz azokkal, akik körülötted vannak, odafigyelsz-e rájuk?
Ezután egy új dalt is tanultak a gyerekek Új háladal címmel, majd egy imádsággal zárult a teremtés heti áhítatunk, ahol kértük Istent, hogy a szeretetének erejével segítsen minket, hogy a világnak védelmezői, ne kifosztói legyünk. Ugyanezen a napon délután rajzot készítettek a gyerekek a hétfőn hallott környezetvédelmi meséről. A rajzokból kiállítást rendeztünk az aulában, ahol hetekig megcsodálhatják egymás alkotásait a gyerekek.
Szerdán a város imaházai és templomai környékén és az odavezető úton gyűjtötték a hulladékot a szorgos kis kezek. Szerencsére elmondhatjuk, hogy tiszta városban élünk, hiszen nem teltek meg a szemétgyűjtő zsákjaink. Ettől függetlenül környezetünk tisztántartásának fontossága, üzenete eljutott a diákjainkhoz.
Csütörtökön egy almafát ültettünk el az iskola udvarán. Az ültetési munkálatokat nagy örömmel végezték a gyerekek. Ez is egy jó alkalom volt arra, hogy tudatosodjon a gyerekekben a környezetünkért való felelős viselkedés.
Pénteken a tudatos közlekedés jegyében, aki kerékpárral vagy rollerrel érkezett az iskolába, egy mindenmentes rizsszelettel jutalmaztuk.
Hétvégi szorgalmi feladatként diákjaink böjtölhetnek a békéért. (Pl: internet, édesség megvonás, stb…)
Úgy gondolom, hogy ez egy tartalmas, edukatív hét volt, amikor a gyerekek tanulhattak a fenntarthatóságról, illetve ők maguk tehettek is a környezetük védelméért. Ha a felnövekvő nemzedék tagjai a helyes életvitel ismeretében lépnek ki az iskolából, akkor talán van esélyünk a Föld megmentésére, a fenntartható fejlődésre.
***
Kőszegi Evangélikus Egyházközség – Baranyay Csaba írása
Október 6-án, vasárnap a családi istentisztelet keretében bakancsos istentiszteletet tartottunk a gyülekezetünkben.
10.30-kor találkoztunk a gyülekezeti háznál, melynek kertjében fát ültettettünk, majd az evangélikus középiskola tankertjébe sétáltunk ki, ahol a Teremtés hetéhez kapcsolódó imaösvényt jártuk végig. Imádsággal, énekléssel, majd kötetlen beszélgetéssel, illetve szőlő- és almakóstolással folytatódott az alkalom a “Teki” tankertjében.
Ezen a vasárnapon a 9 órai templomi istentisztelet is őszi hálaadó alkalom volt.
***
Lackner Aladár Evangélikus Szeretetszolgálat
***
Nagyvelegi Evangélikus Egyházközség – Szemerei Benjamin írása
Szeptember 28. – kertrendezés, takarítás: Gyülekezetünk már hagyományosnak mondható őszi kertrendezésére idén az eső ellenére is 10-en érkeztek. Számtalan feladatot el tudtunk végezni. Templomunk mögött korábban két korábban kivágott veszélyes hárs elnyomta az odaültetett meggyfákat. Sikerült a járdaszegélyeket feltölteni földdel, mert már balesetveszélyes volt a szintkülönbség. A gyülekezeti termünket a vizes blokkal együtt kitakarítottuk.
Október 2. – faültetés: ezen a napon nem volt hozzánk kegyes az időjárás. Szakadó eső volt a meghirdetett parkosításra. A minimális célunk az volt, hogy három fát ültessünk a kastélyunk udvarára. Nyáron a hatalmas és forró zöldterületen reményeink szerint ezek a fák idővel kellemes árnyékot biztosítanak majd az ide érkező táborozóknak, sátrazóknak. Az alkalmon szerény létszámmal voltunk jelen, összesen hárman, de annál nagyobb volt az öröm, amikor a munkát elvégeztük.
Október 3. – állatvédelmi előadás: Gyülekezeti hittanóráinkon elérkeztünk a teremtés 5. napjához, amelyen Isten megalkotta a vízi élővilágot és a madarakat. Ezutóbbi kiemelten is csodálatos állatvilág számunkra, hiszen a templomkertünk kiváló élőhelyül szolgál egyes madárfajoknak. Hogy hogyan óvjuk őket és mit tehetünk értük, arról beszélt nekünk Horváth Csaba, akinek az élethivatása a teremtett világ védelme. Rendhagyó hittanóránkra Csaba, néhány odút is hozott magával, amelyet kihelyezünk majd a templomkertben. Csaba a gyöngybaglyokért felel Fejér megyében, akik a kihalás szélén álnak. Megállapodtunk Csabával abban is, hogy gyülekezetünk is szerepet vállal az Ő munkájában. Templomunk tornyában egy bagolyládát fogunk elhelyezni. A remény zsengéje ez a megmozdulás, hiszen várhatjuk, hogy majd beköltöznek a gyöngybaglyok és az élet Isten vezetésével utat tör magának nem csak lent a templomban, de egészen a toronyban is.
Október 6. – hálaadó istentisztelet: A Teremtés hete zárásaként hálaadó istentiszteletet tartottunk, melyen feldíszítettük az oltárt. A különlegessége a gyümölcsöknek, zöldségeknek és az abból készült lecsónak, lekvárnak, hogy minden a templomunk kertjében termett, vagy abból készült. A gyülekezeti tagok a kivonulásnál elvihettek egyet az almás kosárból. Így adtunk hálát Nagyvelegen, mindenért, amelyet az Úr adott nekünk! Otthonért, földért, gyümölcsökért, ételért és az örök életért.
***
Répcelak-Csánigi Evangélikus Egyházközség – Baranyay Bence írása
A Répcelak-Csánigi Evangélikus Egyházközségben az „Remény zsengéi” tematikát a hétközi alkalmainkon dolgoztuk fel. A hagyományos gesztenye figura készítésen felül, hétközi áhítaton és bibliaórán ismertük meg a témát kibontó igét (Róm 8,19-25), utóbbi csoportban részletesen is foglalkoztunk a füzetben található gondolatébresztő, felelősségre hívó anyaggal.
Az idei esztendőben, gyülekezetünkben a fiatalokra koncentráltunk, ezért két ifjúsági órát is rászántunk arra, hogy a Teremtés hetével foglalkozzunk, természettel kapcsolatos társasjátékokkal játszottunk és beszélgettünk reménységről, a keresztény gyülekezetek és hívő emberek felelősségéről. Az alkalom szeretetvendégséggel zárult. Gyülekezeti tagjaink elmondása szerint a hétközi alkalmak valódi felkészülést jelentettek a vasárnapi hálaadó istentiszteletre, mely során a Teremtés hetének imádságát imádkozva, igehallgató és úrvacsorai közösségben, a feldíszített oltár előtt dicsértük Teremtő Urunkat.
***
Soproni Evangélikus Egyházközség – Csoboth Judit írása
Hagyományteremtő kiránduláson vehetettek részt gyülekezetünk tagjai október 5-én , szombaton, ugyanis egy kedves meghívásnak köszönhetően a Fertő-Hanság Nemzeti Park központjában, Sarród mellett, a Kócsagvárnál találkoztunk Fersch Attilával, a Nemzeti Park osztályvezetőjével, aki kitalálta, megszervezte és vezette a gyülekezeti kirándulást.
A program elején Tóth Károly lelkész úr tartott áhítatot a résztvevőknek. Kör alakú, jurtát idéző teremben volt az áhítat és utána Fersch Attila bemutató/bemutatkozó előadása a Nemzeti Parkról.
Megtudhattuk, hogy a Koller József által
tervezett, 1993-ban felavatott épület a Fertő vidék népi építészetére jellemző
faszerkezeteivel és nádtetejével a környék egyik legjellegzetesebb épülete.
A Nemzeti Park irodái, illetve szálláshely működik itt. Gyakori helyszíne erdei
iskolás programoknak, különféle táboroknak és továbbképzéseknek. A madarakban
gazdag területekhez és pusztai élőhelyekhez való közelsége révén a beltéri
foglalkozások mellett terepi gyakorlatok helyszínéül is szolgál.
A sétás kirándulás a Hanság főcsatorna Hidi-major parkolójából indult, hogy a Szikes tavak madárvilágát megfigyelhessük. Itt kaptunk nyakba akasztható távcsöveket, s Fersch Attila még egy nagy, bárhol felállítható panoráma távcsövet is magával hozott, hogy még közelebbről láthassuk az állatokat.
Volt is mit nézni a séta alatt, nagy nyári lúd csapat, néhány kócsag, kis kárókatona s bivalyok voltak a fő látnivalók többek között. A séta közben részletes tájékoztatást kaptunk Attilától arról, hogy mit látunk, hogy az állatok életvitelére mi jellemző, valamint a minket körülvevő gyönyörű táj jellegzetességeiről, s a természettel/természetvédelemmel, természetmegőrzéssel összefüggő gondolatokat is hallgathattunk.
Éppen október első hétvégéjén volt az Európai Madármegfigyelő Napok rendezvénye is, így a sétánk közben a Magyar Madártani Egyesület programját is megnézhettük.
A séta után a Lászlómajori bemutató majorsághoz mentünk. Itt kicsit megpihentünk, mert a kirándulás azért elfárasztott mindenkit, s közben batyus ebéden vettünk részt. A hozott házi finomságok mellett lehetőségünk volt az Alpokalja-Fertő-táj Kosár bevásárlóközösség magántermelőinek néhány termékét is megkóstolni, amire egy sikeres pályázat adott lehetőséget. (Teremtés hete rendezvények pályázata, amit a Magyarországi Evangélikus Egyház Ararát Teremtésvédelmi Munkaága írt ki.)
Különleges ételeket, italokat kóstolhattunk: rozmaring-pitypang-lila orgona szörpök, lilahagyma-lilarépa csatni, paprikás zeller pástétom, fűszeres fügelekvár, vaníliás vadringló lekvár. Füstölt, pácolt , fűszeres fürjtojás. Nagyon finom sajtok is voltak: Sonkás és natur parenyica, görögszénás tehénsajt. Mindezeket egy soproni pékség kovászos kenyereihez ehettük. Megkóstolhattuk a liofilizált gyümölcsöket: eper, banán és füge ízűek közül választhattunk. De ezek mellett gyümölcsök és hagyományos lilahagymás zsíroskenyér is volt az asztalokon.
A kóstoló nagy sikert aratott, a liofilizát gyümölcsök egy pillanat alatt, a fürjtojások két pillanat alatt fogytak el és a sajtokból sem maradt semmi. A kencék és lekvárok is nagyon ízlettek, ami belőlük maradt, az másnap, az aratási hálaadáskor az oltárra került, majd a gyülekezet tagjai elfogyasztották.
Ebéd után a majorban tettünk egy érdekes sétát, ahol régi magyar állatfajtákkal ismerkedhettünk meg testközelből. Volt, „akit” meg lehetett simogatni, volt akit inkább tisztes távolból csodáltunk, s olyan állat is volt, akiknek a hangja hagyott mély nyomot bennünk. Fersch Attila itt is sok érdekes és hasznos információt osztott meg velünk.
Amikor a végére értünk a gyülekezeti programunknak, a kötetlen beszélgetések és a gyerekek örömteli játéka után, feltöltődve utazhatott mindenki haza. Hálás szívvel gondolunk erre a szép napra, és arra, hogy még az időjárás is nekünk kedvezett, hiszen az ezt megelőző esős napok után gyönyörű napsütésben kirándulhattunk. Soli Deo gloria!
***
Szegedi Evangélikus Kollégium – Juhász Ferenc írása
A Szegedi Evangélikus Kollégiumban a Teremtés hetét 2024. szeptember 30. – 2024. október 03. között ünnepeltük. A Teremtés hetét megelőző héten a diákokkal közösen elültettünk száz darab árvácska palántát. A teremtés heti programsorozatunk megnyitójaként kollégistáinkkal az evangélikus gyülekezetbe látogattunk el és az istentisztelet végén árvácska palántákat osztogattunk a gyülekezeti tagoknak. A többi növényt kihelyeztük a kollégium főbejárata elé és a hét folyamán minden nap hazavihettek a járókelők egy palántát, hogy otthon gondoskodjanak róla.
Az intézményi lelkésszel közösen valósítottuk meg a programfüzetben található Imaösvényt, amelyen kollégistáink örömmel vettek részt.
Teremtés heti programsorozatunkat október 3-án csütörtökön Teremtésvédelmi vetélkedővel zártuk. Öt csapat mérte össze tudását természetismeret („gyümölcs”) témakörben. Sok érdekes és szórakoztató feladat várt a diákokra. Kollégistáinknak először különleges egzotikus gyümölcsöket kellett felismerniük, majd a világtérképen megkeresni a gyümölcsök származási helyét. Ezután színes gyurmából kellett gyümölcsöket megformázniuk és gyümölcsleveket kóstolniuk. Az este folyamán a diákok megtudhatták a kollégiumi dolgozók kedvenc gyümölcseit. A vetélkedőt almapucoló- és citromfacsaró versennyel zártuk. A vetélkedő végén minden csapatot ajándékkal jutalmaztunk.
***
Szombathelyi Evangélikus Diakóniai Központ (Johanneum) – Horváth-Gömböcz Eszter írása
A Szombathelyi Evangélikus Diakóniai Központ üvegházában és közösségi kertjében olyan Bibliai tanösvény került kialakításra, amely hitoktatási, diakóniai, teremtésvédelmi és közösségépítési célokat szolgál.
Az intézmény fogyatékossággal élő lakói és a Reményik Sándor Evangélikus Általános Iskola hetedikesei vettek részt a kert kialakításában, rendezésében, a növények ültetésében. A program segítette azt a felelős szemléletet kialakítani, amit az ember a teremtésben kapott: művelője és őrizője a teremtett világnak.
Az ösvény a jövőben lehetőséget kínál különböző közösségi alkalmakra, mint meditatív imaséta az érzékszervek bevonásával, tanulmányi séta élményszerű hitoktatás keretében, közös kertészkedés, tereprendezés az intézmény lakói, hozzátartozóik, a dolgozók és a Reményik iskola számára.
Az intézményi programok, iskolai tanórák és gyülekezeti alkalmak során QR kódos táblák segítik közelebb hozni a kertbe érkezők számára a Biblia élővilágát, ezen keresztül az akkori kort és történeteket. A Bibliai tanösvényen tett séta és pihenő során tapinthatóvá, láthatóvá, érezhetővé és érzékelhetővé vált a résztvevők számára Isten számtalan teremtett csodája, melyeket a rohanó hétköznapokon nem mindig veszünk észre.
A program hálaadó áhítattal és agapéval zárult.
Az eseményről videó itt megtekinthető.
***
Tengelici Evangélikus Egyházközség – Füller Tímea írása
Tengelic és környéke kissé elhúzódóan ünnepelte idén a teremtés hetét. Az időjárás függvényében a tervezett zenés-mesés ovis séta végül csak zenés-mesés lett, és egy héttel később sétáltunk. Akkor viszont kisebb felháborodás tört ki az iskolások között, hogy velük miért nem megyünk. Így az eredeti terveket módosítva két turnusban őket is elvittük felfedező útra, túrára.
Azt hittem, nekik ez már nem lesz érdekes, de meglepve tapasztaltam, hogy a gyerekek nem ismerik a növényeket, alig veszik észre az őket körülvevő csodálatos teremtett világot. Így aztán sikert aratott közöttük minden kis információ. Hogy a cickafark teának gyűjthető, hogy a sóska nem is olyan rossz, mi több, tele van vitaminnal. Hogy a katángkóró a nyár második felétől virágzik és a gyökeréből kávét lehet főzni. Hogy a hársfának nem csak a virága, hanem a friss termése is ehető. Hogy tavasszal és ősszel a tyúkhúr zsenge hajtása vitamindús és finom csemege. Hogy a csalánt meg lehet úgy is fogni, hogy ne csípjen, és aztán egészen jó a tea belőle. Megcsodálták a lándzsás útifüvet is, amiből a köptetőt készítik a gyerekeknek. Megmutattam nekik azt is, hogy a technika órára hol tudják a legszebb, legszínesebb őszi leveleket gyűjteni. Az egyik sétán még egy kissé fáradt, de annál impozánsabb imádkozó sáska is csatlakozott hozzánk. A legbátrabbak óvatosan meg is érintették. A kirándulás végén a kölesdi forráshoz érkeztünk meg, aminek csodás hűvös vize igen jólesett a napsütéses őszi napon. A hazafelé vezető úton még betértünk a helyi kultúrház kertjébe, ahol dísztök kiállítás volt éppen. A gyerekek örömmel nézegették, tapogatták a szép színes terméseket. Akadt közöttünk, akinek a kukorica is csak konzervdobozból volt ismerős. Ők ámulva pózoltak azzal is.
A kisebbek persze nem tudták legyőzni gyűjtőszenvedélyüket sem. Rengeteg gesztenye, toboz, színes levél, ecetfa termés jött velünk haza. Beszélgettünk arról is, hogy mi lesz ezeknek a terméseknek a sorsa náluk. Az ecetfa piros bugája limonádéba, a gesztenye felvágott termése mosáshoz, a tobozok illatosításra fognak szolgálni. (A leveleket technika órára gyűjtöttünk és biztos, hogy a mieink lesznek a legszebbek.)
A kézműves programot az egyik csapattal az iskolában, a másikkal a kultúrházban tudtuk megcsinálni. Készültek préselt levél képek, diókosárkák, barackmag sípok. Mindnyájan jól mulattunk. Természetesen a hálaadás is könnyebben ment egy ilyen nap végén.
A termés kiállítás és kóstoló programot végül még Paksra is elvittem, ahol nagy sikert aratott a kosszarv termés, a kődió (vagy fekete dió), a magnólia áltoboza, az öregborostyán és a szivarfa termése. Sikerült mamutfenyő kérget is szereznem, ami meglepő és csodálatos módon nem gyullad meg. Kóstoltunk húsos somot, varjúbogyót, galagonyát, sóskát, borsmentát, zsázsát. A végén citromfű teát ittunk.
A Nézz szét! zenés hálaadó istentiszteletet végül vasárnap tartottuk meg. Hála Istennek, szép számmal jötték. Még néhány kisebb gyerekes család is velünk tartott. Igaz, így azért volt egy kis vetélkedés, hogy ki is “prédikál” hangosabban: ) De persze, mosolyogva fogadtuk a kis zajongókat. Összességében az egy napra tervezett program végül öt napig tartott, de egyáltalán nem bánjuk. Így tényleg többet láthattunk meg a teremtett világ szépségéből és az Isten jóságából.
***
A beszámolók sorát frissítjük! Képes beszámolók az Ararát Facebook oldalán elérhetőek.
