Bevezetés, meghívás, ajánlás
Kezdetben teremtette Isten a mennyet és a földet. (1Mózes 1,1)
Hiszek az egy Istentben, mindenható Atyában, mennynek és földnek, minden láthatónak és láthatatlannak teremtőjében. (Niceai hitvallás, első hitágazat)
Az új ünnepről röviden és hosszabban
A teremtés Isten legelső ajándéka, a teremtés létünk legalapvetőbb feltétele és megváltásunk színtere. Ugyan a Niceai zsinat és hitvallás kiállt a Teremtő, Megváltó és Megszentelő Isten egységéért, mégis két évezredes egyháztörténetünk folyamán úgy alakult, hogy a Teremtő Istennek ajánlott hálaadásra nem szentelünk önálló ünnepet, legalábbis itt, a nyugati egyházakban nem.
Az Ortodox egyház a világ teremtésének őszi időszakra eső ókori ünnepe nyomán a 8. századtól kezdődően ünnepli a Teremtést szeptember elején. Az ortodox liturgiai gyakorlatban ez a kezdet, a Teremtés, az új kezdet ünnepe. I. Demetriosz ökumenikus patriarcha 1989-ben hívta meg az egész világot, hogy a teremtett világért való könyörgés és hálaadáshoz csatlakozzanak. Az Egyházak Világtanácsa 2008-ban, a katolikus egyház pedig 2015-ben csatlakozott ehhez. (Ezek a jelenleg nemzetközileg ismert Season of Creation jelentős mérföldkövei.) A Niceai hitvallás 1700-dik évfordulója alkalmából 2024-ben és 2025-ben kezdődtek meg komoly és széleskörű egyeztetések Assisiben a Teremtés ünnepe liturgikus bevezetéséről a nyugati és keleti egyházak közeledésével. A világszinten elfogadott egyezmény szeptember elsejét vagy első vasárnapját jelöli ki az ünnep megtartására. Észak és dél, kelet és nyugat egyházai fogadták el ezt az egyezményt, és olyan világszervezetek ajánlják a bevezetését, mint az Egyházak Világtanácsa, a Lutheránus Világszövetség, a Reformált Egyházak Világszövetsége, az Anglikán Közösség, a Közel-keleti Egyházak Tanácsa és a Metodista Világszövetség. Az általunk ismert legszélesebbkörű nemzetközi ökumenikus anyagnak nem szolgai átemelését, hanem magyarországi implementációját készítette el az Ararát Teremtésvédelmi Munkacsoport és Munkaág és terjesztette a Püspöki Tanács, valamint a Magyarországi Evangélikus Egyház zsinata elé. (Ebben az implementációban Béres Tamás teológiai alapvetését, Szűcs Kinga történeti- és kontextus elemzését, Angyal-Cseke Csaba liturgiai kontextusvizsgálatát és Koltai Zsuzsi magyarországi evangélikus gyakorlati körképének bemutatását olvashatjuk az ünnep bevezetésével kapcsolatban.)
Az új ünnep az őszi időszakban
A Teremtés ünnepe annak a teológiai-tartalmi többletnek lehetőségét kínálja, hogy visszatérjünk ahhoz a teremtő Istenhez, amelynek transzcendenciája nem csupán reflexiója a világ immanens történéseinek, hanem mint azon változtatni képes őshatalom jelenik meg.
(Angyal-Cseke Csaba: Teremtés ünnepe – Liturgikus keretek)
Az őszi időszakban több a teremtés és a Teremtő Isten tiszteletére tartott esemény is van, ezek egymáshoz való viszonyát és értelmezési lehetőségét kínáljuk alább:
Szeptember 1.: teremtésvédelmi világimanap, a Season of Creation (nemzetközi teremtés időszaka kampány) első napja. A kampányidőszak szeptember 1-től október 4-ig (Assisi Szent Ferenc ünnepéig / állatok világnapja) tart. Az időszakban minden tagegyház maga választhatja meg, hogy mikor és hogyan valósít meg programokat. Magyarországon 2009. óta az utolsó héten tartjuk ökumenikusan a Teremtés hetét. A világimanap a magyarországi gyakorlatban kevésbé honosodott meg, de az Ökumenikus Teremtésvédelmi Munkacsoport általában a napon teszi közzé a teremtésheti füzetet az imanap jelöléseként.
Szeptember első vasárnapja: Teremtés ünnepe liturgikus ünnep. 2027-től a Magyarországi Evangélikus Egyház éves liturgiai rendjében helyet kapó vasárnapi istentiszteleti ünnep, mely a párhuzamos rendben szabadon ünnepelhető, és lehetőséget kínál közösségeknek, hogy a Teremtő Isten iránti hálaadás ünnepét az állandó ünnepek sorába, gyakorlatába beillesszék. (További részletek az alábbiakban.)
Szeptember utolsó hete: a Teremtés hete. Október első vasárnapját (az Aratási hálaadó ünnepet) megelőző héten (szeptember utolsó hetében) széleskörben ökumenikusan tartott tematikus hét Magyarországon. Az ökumenikus imahét őszi párja, melyben a közösségek a testvéregyházakkal közösségben egy teremtésvédelmi téma mentén közösen szervezhetnek lelki alkalmakat, közösségi eseményeket, teremtésvédelmi akciókat. Az Ökumenikus Teremtésvédelmi Munkacsoport minden évben segédanyagot készít a hét témájának kifejtésével. (Zavarbaejtő módon az anyagok publikációja a teremtesunnepe.hu oldalon történik.)
Október első vasárnapja: Aratási hálaadó ünnep. A párhuzamos liturgiai rendben hagyományosan és széles körben az oltárra helyezett terményekkel ünnepelt vasárnapi istentiszteleti ünnep a mindennapi kenyér megköszönése, a betakarított javakért adott hálaadás, valamint Isten megtartó, tápláló gondoskodásárét mondott köszönet.
Megjegyzések:
A Teremtés ünnepe nem cseréli le a Teremtés hetét. Az ünnep bevezetése nyitányt kíván kínálni az őszi időszakhoz annak reménységével, hogy az egész szeptemberi időszak egy a teremtés tematikus ünnepkörévé bővülhet a jövőben, hogy közösségeink a Teremtő Isten munkájának dicsőítésével, a teremtmény voltért és társakért történő hálaadással, és a teremtés ajándékaihoz való felelős viszonyulással – a Teremtés ünnep globális képzetétől az Aratási hálaadás lokális ajándékáig kiterjedően – találkozzanak, foglalkozzanak.
A Teremtés ünnepe nem helyettesíti az Aratási hálaadó ünnepet. Bár az egyházi év jelenlegi formája erős érzékenységet mutat a természet változásainak teológiai reflexiójára, feltételezi annak zavartalan ritmusát, azaz mintegy az immanens tapasztalatok transzcendens reflexióját adja. Ugyanakkor a teremtett világ ritmusának zavartsága manapság sokkal inkább olyan félelmet kelt, amelynek összefüggésében Laetare és Jubilate vasárnapjai, valamint aratásért való hálaadás ünnepe – üzenetének kialakulása történetét figyelembe véve magától értetődő módon – nem kínál olyan, a természeti világgal kapcsolatban a transzcendencia elsőbbségét hangsúlyozó üzenetet, amely egyúttal vállalja a jelennel való kellő, teológiai kötelességünket és felelősségünket manifesztáló konfrontációt. A Teremtés ünnepe annak a teológiai-tartalmi többletnek lehetőségét kínálja, hogy visszatérjünk ahhoz a teremtő Istenhez, amelynek transzcendenciája nem csupán reflexiója a világ immanens történéseinek, hanem mint azon változtatni képes őshatalom jelenik meg. (Ld. Angyal-Cseke Csaba: Teremtés ünnepe – Liturgikus keretek)
Szeptemberi tanévkezdés és teremtés ünnepe egy napra esthet. A szeptemberi időszak Magyarországon összekapcsolódik az oktatási intézmények évkezdésével, és a Magyarországi Evangélikus Egyház gyakorlatában a szeptemberi vasárnapokon szokássá vált az évnyitó istentisztelet kazuális alkalma a gyülekezetekben is. Sok gyülekezet tartja az évnyitó istentiszteletet szeptember első vasárnapján. Erre az egybeesésre ajándékként is tekinthetünk. Olyan teológiai témák, mint a zsengék megáldása (gondoljunk Pál apostolra: „a teremtett világ sóvárogva várja az Isten fiainak megjelenését) vagy az új kezdet, az újjáteremtés (gondoljunk a Veni sancte imádságra, mely az évnyitó kazuália része is), a hála és felelősség témájának összekapcsolódása vagy a remény, mind mind olyan témák, melyek erős kapcsolódást adnak a Teremtés ünnep és a szellemi gyarapodás útjára bocsátott ifjú hívek (a diákok), valamint ezt a gyarapodást felelősséggel és odaadással szolgáló hívek (a tanárok) megáldásával.
A jövő reménységének megalapozására úgy tudunk a legalkalmasabban felkészülni, és akár családi körben, akár gyülekezetben, közösségben, akár az egyházi közoktatásban a gyerekeink jövőjéről a legjobban gondoskodni, hogyha az egyházra bízott szemléletet igyekszünk érvényesíteni például a teremtés szeretetére való neveléssel, a Teremtőnek ajánlott hálaadással, a teremtettségből származó felelősség komolyanvételével
A Teremtés ünnepe nem teremtésvédelmi ünnep, hanem bibliai és hitvallási alapokon nyugvó hitünk megvallása, ilyenformán küldetésünk, hogy a Teremtés ünnepe méltó rangot kapjon egyházunkban, és ezzel dicsőítsük a Teremtőt, hálaadással és felelősséggel fogadjuk a ránkbízott ajándékokat, a jelenben küzdő anyaszentegyházként, a jövő reménységének hordozójaként.
Nem marad el a Teremtés hete pályázat. A Magyarországi Evangélikus Egyház Ararát Teremtésvédelmi Munkaága a korábbi, immár hagyományos gyakorlat szerint az idei évben is tervezi a teremtés heti programokat támogató pályázat meghirdetését az őszi időszakban. A Teremtés ünnepe megjelenése nem kiváltja a Teremtés hete megtartását, hanem a felkészülésnek, megérkezésnek kíván új dimenziót és tágasabb teret adni.
Teremtés ünnepe meghívás és ajánlások
Szeretettel hívunk minden közösséget, hogy már az idei évben ünnepeljék meg a Teremtés ünnepét szeptember első vasárnapján, 2026. szeptember 6-án.
Az ünnep neve: Teremtés ünnepe
Az ünnep időpontja: szeptember első vasárnapja (idén: 2026. szeptember 6.)
Az oltárterítő liturgikus színe: fehér
Javasolt lekciók/igehirdetési alapige: Jn 1,1-5 – 1Móz 1,1-2,3 – Kol 1,15-20 – Zsolt 148
Javasolt énekek:
Liturgikus anyagok:
Kívánjuk, hogy Isten áldása legyen minden ünneplésen egész világunk közösségében, és áldott készülést kívánunk mindenkinek az idei őszben a Teremtő Istennek és a teremtett javakért mondott hálával gazdag ünneplésére, valamint a teremtett világ állapotáért mondott fohászra és cselekedetre.
Köszönünk minden visszajelzést!
A 2026-os év, amolyan próbaév a Teremtés ünnepe bevezetésében, és a jövő év folyamán 2027-ben egy szélesebb körű liturgiai anyaggal és ajánlással tervezi a Teremtésvédelmi Munkaág a bevezetés támogatását. Ennek minél gyakorlatorientáltabb megvalósításához szeretettel fogadunk minden meglátást az ünneplő közösségektől akár az arterm@lutheran.hu e-mail címre küldött üzenetben, akár az alábbi linken elérhető Google Forms kitöltésével.