Hírek-események

Teremtésvédelmi rajz- és fotókiállítás nyílt iskolások alkotásaiból

Pete Dóra – behance.net/porah

Találkozásom a Biblia élővilágával címmel szervezett iskolai rajz- és fotópályázatot az Ararát Munkacsoport a tavalyi évben. A 2019-20-as években futott OIKOSZ – Közös házban élünk / No Planet B! együttműködés keretében megvalósított teremtésvédelmi pályázatra több, mint 250 alkotó jelentkezett szerte az ország iskoláiból. Felekezeti és állami iskolákból egyaránt érkeztek lelkes, kifejező és megszólító pályamunkák. A találkozásokról valló gyerekek és ifjak alkotásai rajz, festmény, montázs, fotó és videó technikákkal készültek, és három korcsoportban kerültek elbírálásra: alsó-, felsőtagozat és gimnáziumi korosztály. A tíz tagú vegyes zsűri tagjai egyaránt vizsgálták a bibliai relevanciát, a témaválasztást, a művészeti és kifejező látásmódot, illetve az eszközhasználatot. A kiállítás a pályázat rendkívül gazdag és színes anyagából készült válogatás, főként a díjazott és kiemelkedő alkotások gyűjteménye.

A virtuális galériában is megtekinthető, pályázattal azonos című kiállítás témák szerint rendezi “szobákba” a műveket, így találkozhatunk vele, hogy a jelen kori alkotók miként látják a nagy bibliai, Ószövetségi utazásokat, hogyan képzelik el az Édenkerti sétákat, milyen Bibliai szimbólumokon vagy Példázatokon keresztül teremtenek kapcsolatot a biblia korának élőlényeivel, vagy éppen hogyan gondolnak a Katasztrófák korára.

A virtuális galériát és a kiállítást a Magyarországi Evangélikus Egyház Ararát Teremtésvédelmi Munkaága megbízásából Pete Dóra grafikus dizájner (porah) készítette. Az ünnepélyes megnyitó alkalomra 2021. augusztus 27-én a 30. Zöld Civil Országos Találkozó keretében került sor Keszthelyen, Farkas István (az OIKOSZ együttműködés egyik koordinátora – Tanácsadók a Fenntartható Fejlődésért) és Koltai Zsuzsa (a rajz- és fotópályázat koordinátora – Ararát Teremtésvédelmi Munkaág) köszöntőjével. A Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem Georgikon Campusán kiállított tablók a rendezvényt követően vándorkiállítás formájában kölcsönözhetőek lesznek.

Fotók: Pete Dóra, Szöveg: Koltai Zsuzsi

*Az OIKOSZ – Közös házban élünk / No Planet B! pályázati program 2019-2020 között valósult meg a Baptista Szeretetszolgálat és az Európai Unió társfinanszírozásával. Együttműködő partnerei a Tanácsadók a Fenntartható Fejlődésért (koordinátor), az Ararát Teremtésvédelmi Munkacsoport, a Csalán Természet- és Környezetvédelmi Egyesület, a Károli Gáspár Református Egyetem Egyház és Társadalom Kutatóintézet Teremtésvédelmi Műhely (Ökogyülekezet) és a Naphimnusz Teremtésvédelmi Egyesület.

Pihenésre szentelt idő

Nagy Szabolcs írása

A teremtéstörténet a hetedik napon lesz teljes: amikor Isten megpihen. Ebben a pihenésben van a kulcsa mindennek. Ez az a mozzanat, ami teljessé teszi a teremtés folyamatát. A pihenés ideje, a sabbath, az többről szól, mint egy párperces kávészünetről vagy egy délutáni alvásról. Ez az idő az életről szól. Isten ebben a pihenésben, élni hagyja a teremtést. Hagyja azt, hogy a föld tovább formálódjon, hogy a növények növekedjenek, hogy az állatok erősödjenek és hogy az emberek jól legyenek, békességben és szeretetben. Ez a pihenés ez nem egy elvonulás Isten számára, hanem ő maga is jelen van ebben. Ő maga biztosítja azt, hogy ez valóban a pihenés ideje legyen. Megszenteli ezt az időt. Sőt, később parancsba is adja az embernek a Tízparancsolatban, hogy ez a pihenési idő különösen fontos legyen, hogy szenteljük meg mi is ezt az időt.

Vajon mi megszenteljük-e? Vajon mi teszünk-e azért, hogy megtartsuk a sabbathot? Vajon tudunk-e tenni azért, megengedi-e a világunk azt, hogy megtartsuk ezt a pihenési időt? A teremtésvédelemben folyamatosan arról beszélünk, hogy a teremtésért mit teszünk, de vajon ez a pihenés, nem a teremtés része? Ezt nem kéne megvédeni? Ezt az időt nem kéne szorgalmazni? Úgy gondolom, hogy de.

Azért is gondolom így, mert Jézus kifejezetten sokat beszél erről a pihenésről, a sabbathról, a szombatról pontosabban. Sorra fordulnak elő azok az esetek, amikor Jézus, ebben a szent időben – mely az akkori zsidóság számára annyira fontos volt, hogy szinte semmit se lehetett tenni -, folyamatosan cselekszik. Tanít, példázatokat mond, gyógyít, vándorol, a tanítványai kalászt tépnek a mezőn. És a farizeusoknak, törvénytudóknak ez nem tetszik. Istenkáromlónak mondják, mert nem szenteli meg az ünnepnapot. Nem szenteli meg a fennálló rendszert, és Jézus ezzel élesen szembe megy a korabeli gyakorlattal azért, mert ebben, az ő pihenésében az élet az elsődleges. Mondja is Márk evangéliumában, hogy „a szombat lett az emberért, nem az ember a szombatért”. Azért lett az emberért és az egész világért, hogy élni tudjunk, és ez a pihenés sokféle módon adhat életet.

Adhat ez élvezetet. Segíthet megélni a pillanatot. Tudni, hogy az, ami velem történik, azok az emberek, akik engem körül vesznek, az mennyire jó, és hogy mennyire fontos tennem azért, hogy ez a jó megmaradjon.

Segíthet ez a pihenés kitisztítani a gondolatainkat. Segíthet meglátni nekünk azt, hogy mi az igazság, hogy mi történik valójában. Hogy mit kell tennünk azért, hogy megmaradjon az, ami jó és megváltozzon az, ami rossz.

És adhat gyógyulást. Regenerálhat minket, begyógyíthatja a sebeinket. Különösen most, mikor olyan nehéz időket élünk ezzel a járvánnyal. Mikor olyan nehéz motiváltnak maradni, olyan nehéz bízni abban, hogy minden rendben lesz és nem aggódni. Az Istentől jövő pihenés, az a pihenés, amikor tudjuk, hogy az Isten is jelen van, az gyógyulás lehet. Szabadulást hozhat. Fellélegzést. Életet.

Hol találkozhatsz velünk a nyáron – programajánló

Mindenkinek szüksége van pihenésre, kikapcsolódásra, töltekezésre. A napsütéses jóidőben gazdag évszakunk, a nyár különösen is alkalmas lehet erre. Így az előttünk álló nyári hónapok folyamán megvalósuló programjainkat – mielőtt mi is elvonulnánk pihenni – szeretettel kínáljuk aktív töltekezésre, kikapcsolódásra, együttlétre, találkozásra. 

Művészetek Völgye – Taliándörögd, Evangélikus Tarisznya Udvar

Az Evangélikus Tarisznya Udvar idén is megnyitja kapuit az ország legnagyobb összművészeti fesztiválján, a Művészetek Völgyében Taliándörögdön. A Gyülekezeti és Missziói Osztály által szervezett evangélikus udvar színes programot kínál minden korosztály részére, vágyjon akár zarándok kirándulásra, kalandozásra a Meselabirintusban, közösségi tudásmegosztásra vagy egy jó beszélgetésre. Az udvarban idén is lesz ökokézművesség, melyet az Ararát Teremtésvédelmi Munkaág szervez. KÉsZművelő néven már két évvel ezelőtt is találkozhattak vele az arrajárók, hogy kész, de hulladéknak tűnő dolgok hogyan kaphatnak egy kis “megműveléssel” új funkciót, új életet.

További programokról és a fesztiválon való részvétel lehetőségéről a Művészetek Völgye honlapján található bővebb információ.

Pusztai vándorlás teremtésvédelmi e-tanösvény – Taliándörögd környéke /Digitális Vándor Applikáció – Aktív Magyarország/

Kirándulni mindig és mindenhogy jó. Az Aktív és Ökoturisztikai Fejlesztési Központ Digitális Vándor mobil applikációjának jóvoltából most egy tematikus, teremtésvédelmi tanösvényt kínálunk nektek. Taliándörögd környékén kirándulva, a dörögdi táj szépségére is rácsodálkozva a Pusztai vándorlás történetén keresztül jelenkori természeti kihívásokra reflektáló ösvényünk lehetőséget kínál a bibliai történet megismerésére, elgondolkodásra, könnyed játékok és rejtvények megfejtésére és – reményeink szerint – a találkozásra, mely áldásként kísér tovább egyéni és közösségi vándorlásunk szerteágazó útjain. 

A teremtésvédelmi Pusztai Vándorlás című e- tanösvény a Művészetek Völgye idejében jelenik meg. A Digitális Vándor applikációt a Google Play áruházból vagy az Apple Store áruházból lehet telepíteni mobileszközökre. Az ösvények tartalma előre letölthető, így útközben nem szükséges folyamatos internet kapcsolattal rendelkezni a használatához. Ösvényünket minden érdeklődőnek szeretettel ajánljuk.

#Szélrózsa25 piknik

2021. július 25-én ünnepli 25. születésnapját a Szélrózsa Evangélikus Ifjúsági Találkozó. A Budahegyvidéken megrendezésre kerülő születésnapi istentiszteletre és piknikre ökokézművességgel készülünk, melyet munkacsoportunk tagja, Bence Zsófi tart majd. A nap programjáról a Szélrózsa honlapján és facebook oldalán találhattok bővebb információt. A részvétel ingyenes, de regisztrációhoz kötött.

Civil Zöld Országos Találkozó – Keszthely 

A harmincadik Civil Zöld Országos Találkozó (rövid neve: Zöld OT) idén augusztus 27-29 között kerül megrendezésre Keszthelyen, a Georgikon egyetem kampuszán. Ezeken az országos találkozókon minden kisebb és nagyobb magyarországi természet- és környezetvédő szervezet képviseli magát, így a legkülönbözőbb programokkal, beszélgetésekkel (fórumok, szekciók, csoportbeszélgetések) és a környezetvédelem gyakorlatban megvalósuló jó példáival is megismerkedhetnek az arra látogatók, résztvevők.

A rendezvényre teremtésvédelmi programok regisztrációit is várják. Aki maga is szeretne programot delegálni, azoknak ajánljuk az első hírlevelet. Résztvevőként, érdeklődőként a programok hírei a Zöld Civil összefogás honlapján frissülnek majd.

13. ECEN Nagygyűlés 2021.

2021. május 31-én és június 1-én tartotta 13. nagygyűlését az ECEN, European Christian Environmental Network, vagyis az Európai Keresztény Környezeti Hálózat. Az Európai Egyházak Konferenciájának környezetvédelmi ügyekért felelős szerve 1998-ban tartotta első nagygyűlését Vilemovban. A kétévente tartott gyűléseknek minden alkalommal más ország ad otthont, a 2020-as évre tervezett a nagygyűlés helyszíne Bad Herrenalb, németországi település lett volna, de a járványhelyzetre tekintettel el kellett halasztani. Az elhalasztott 13. nagygyűlést végül személyes jelenléttel idén sem lehetett megtartani, így az teljes egészében online került megrendezésre több száz résztvevő aktív bejelentkezésével a kontinens legkülönbözőbb pontjairól. A gyűlés fő, átfogó témájának az ECEN a ’Megbékélés a teremtéssel: Felhívás sürgős cselekvésre a klíma ügyekben és a biodiverzitás megőrzésének érdekében’ témát választotta.

A két nap alatt összesen hat szekcióbeszélgetésben különböző aspektusokból került a téma megközelítésre, teológiai, politikai és gyakorlati szempontokból. Az egyes szekciókban szót kaptak teológusok, politikusok, civilek, egyházi szakemberek, program- és közösségszervezők, gyülekezeti aktivisták és az ifjúság képviselői is. A szekciók mellett helyet kapott egy kötetlen beszélgetés blokk is, ahol a résztvevők is bekapcsolódhattak, és megoszthatták egymással tapasztalataikat. Az imádságos keretet a különböző ifjúsági csoportok képviselői biztosították a napok indítása és zárásaként.

A CEC főtitkár Jørgen Skov Sørensen és az Európai Katolikus Püspöki Konferencia főtitkárának Fr. Martin Michaličeknek a megnyitó köszöntőjét követően, az első szekcióban Megbékélés a földdel – vajon a klímaváltozás és a fenntartható jövő milyen különleges teológiai kéréseket vetnek fel címmel két teológiai előadást hallhattunk, melyeket Jochen Cornelius-Bundschuh Baden-i püspök és Job of Telmessos, az Ökumenikus Patriarchátus érseke tartottak.

A Baden-i püspök előadásának induló pontjaként megjegyezte, hogy a fenntartható jövő nem érhető el konfliktusok nélkül. Mondanivalóját két fő pont körbejárására építette: a megszakítás koncepciójának bemutatására, illetve az „isteni elég” fogalmára. A koncepciójában a pihenés és az aktivitás, intenzív idő ritmusának fontosságát hangsúlyozta, melyben a ’sabbath’, a pihenőnap a „megszakítás”, megállás, a megpihenés, a lelassulás. Az „elég” (elegendő) felismerése kapcsán pedig elmondta, hogy az „isteni elég” keretet és határt szab, amelyre mindannyiunknak szüksége van. Ezzel az „elég”-gel való gazdálkodás jelenti a jó életet mindeneknek (az egész mindenség) számára. Ilyen értelemben a vasárnap a mindennapi élet határát jelöli ki.

Arra a kérdésre, hogy hogyan lehetséges megvalósítani a lelassulást a jelenlegi életviteli normák és a teljesítési kényszer nyomásának közepette, a püspök azt válaszolta, hogy a konfliktust és a kihívást pont az jelenti ebben a helyzetben, hogy a lelassulásnak a „kimaradás”, „elmaradás” érzésével szemben kell megfogalmazódnia. De egyúttal hangsúlyozta, hogy az egyház lehet az a hely, ahol felajánlhatjuk annak a tudását, hogy milyen értéke van a megállásnak, a lelassulásnak és az örömnek, ahol felismerhetjük ebben Isten bölcsességét.

Az ortodox érsek pedig előadásában három fő pontot említett, amelyeknek felismerése szükséges a teremtéssel való megbékéléshez. Ezek pedig, elsősorban az ember megbízásának megértése, hogy az ember Istentől kapott mandátuma nem csak a sáfárság, hanem a papság is: az ember, mint a teremtett világ papja is részt vesz a természetben, ezzel feladata, Isteni küldetése, hogy biztosítsa az élet módját „az élet szertartását”. Emellett hangsúlyozta az „aszkézis értékeinek” ismételt felfedezését, mint az önmegtartóztatás kultúrájának, a böjtölésnek, a fogyasztástól való tartózkodásnak erény voltát. Harmadik pontként pedig, mint mindezek alapját, kiemelte a hálás tudat fontosságát. Az ember nem birtoklóként, hanem szolgálóként van jelen a teremtett világban, így tisztelettel és tisztességgel bánik a teremtett világgal. A hálás tudat egységet él meg a világgal és együtt ünnepel az Istennel.

Arra a kérdésre, hogy cselekvő kell-e legyen az ember ebben a fajta életben, elmondta, hogy a bűnbánat az élet, életvitel módjának megváltoztatását is kell jelentse. Aki felismeri az élet és a környezet kizsákmányolását az még csak félúton van. A bűnbánat, megtérés szükségszerűen jelenti a cselekvést is, az élet módjának, mikéntjének megváltoztatását.

A második szekcióban az Európai Zöld Egyezmény (European Green Deal) és az egyházak szerepe volt a téma, melynek jelentőségét, fontosságát és gyengeségeit politikai, civil és egyházi szakértők vitatták meg. A beszélgetésben részt vett Sven Giegold (német) Európa Parlamenti képviselő, Zélie Peppiette az Európa Tanács nyugalmazott tagja, Andy Atkins az Egyesült Királyságbeli teremtésvédelmi egyházi összefogás/öko-egyház/ (az A Rocha) vezetője, és Magyarországról Huszár András, a Green Policy Center képviselője. Az intenzív beszélgetés keretében megtudhattuk, hogy a 2019. végén (december 1.) aláírt European Green Deal jó példa arra, hogy egy világban, ahol a demokratikus működés egyre többször sérülni látszik, a demokrácia helyreállítható és visszaszerezhető az emberek összefogása által. 

A szekció különböző területekről érkező résztvevői egyetértettek abban, hogy a „green deal” megvalósításában az egyházaknak nagy szerepe van. Sven Giegord például kiemelte, hogy nem minden ügy oldható meg a technológiai megoldásokkal, például megláttathatjuk, hogy szabadok vagyunk kevesebbet fogyasztani, és megismerni, hogy mi az „elég” utalva a korábbi szekció teológiai előadásának „elég” fogalmára. Huszár András azt emelte ki, hogy elérkezett a megvalósítás, a terepmunka ideje, melyben kiemelkedő jelentőségű a szemléletformálás, a szemlélet, hozzáállás megváltoztatása. Az egyezmény gyengeségei között megemlítette, hogy a szemléletváltás – meglátása szerint – nem pusztán az egyéneket érintő kérdés, hanem vonatkoznia kellene a köztes közegre, mint például a vállalatokra, profitorientált szervezetekre. (Például a megelégedésről való általános beszéd ebben sokat segíthetne.) Az egyházi szakértő, Andy Atkins nagyon pontos és világos cselekvési programot vázolt fel az egyházak számára, mely egyúttal egyértelmű szerepet is megjelölt: bibliai alapon is felelősek vagyunk, hogy segítséget nyújtsunk a tájékozódásban a krízis közepette, és tudunk a tájékozódáshoz más szempontot adni, mert számunkra „más” a megközelítés. És bár szükséges a vitázás, az eszmecsere, van annak is határa, hogy mire vesztegetjük az időnket: azt javasolta, hogy ne az ellenállók meggyőzésével töltsük az időnket, hanem azoknak segítsünk, akik tenni szeretnének, de nem tudják hogyan. Ezek mellett persze fontos megemlíteni, hogy az előadó maga is hangsúlyozta, hogy a cselekvés és a megszólalás egyaránt fontos. A cselekvés, és híradás, figyelemfelkeltés, a témákról való beszéd, eszmecsere együttesen és egyszerre kell működjenek.

A résztvevő előadók egyetértettek és többen hangsúlyosan megfogalmazták, hogy az európai egyezmény egységet kíván, és nem csak a kontinensen belül, hanem az egész földön, vagyis, hogy global deal-re (teljes egyezmény) volna szükség ahhoz, hogy a célokat elérhessük. Huszár András úgy fogalmazta ezt meg, hogy a zöld irányelvek mellett egy új, zöld diplomáciára is szüksége lenne Európának azért, hogy amit megvalósítani törekszik, a többi kontinenssel együttműködésben tegye. (green policy – green diplomacy). Zélie Peppiette, volt Európa Tanács tag, az átfogó green deal megvalósításának emberi léptékbe helyezésével megfogalmazta, hogy mi, mint egyének és cselekvők nem vagyunk felelősek az egészért, vagy az „egész” kimeneteléért, azért vagyunk felelősek, hogy a saját részünket elvégezzük benne.

A harmadik és negyedik szekciókban ECEN tagegyházak mutatkoztak be teremtésvédelmi programjaik és eseményeik ismertetésével. A harmadik szekcióban, a két évvel ezelőtt megkezdett testvéregyüttműködési projekt résztvevői számoltak be. Ebben a programban két-két tagegyház egymást támogatva valósított meg programot. Szakmailag, anyagilag, ötletekkel, tapasztalatokkal támogatták egymást a résztvevők. A párosprogramban részt vettek: Ausztria és Románia, Ukrajna és Örményország, Belorusszia és Litvánia, Magyarország (református részről) és Skócia, illetve Németország és Lengyelország. Az egyház-párok többek között képzési programokkal, ifjúsági munkával, környezetjavító tevékenységekkel vagy éppen gyümölcsfaültetéssel gazdagodó programrepertoárokat mutattak be.

A második nap első, vagyis a gyűlés negyedik szekciójának résztvevői az egyes országok öko-egyház, öko-gyülekezet, zöldegyház és egyéb átfogó teremtésvédelmi együttműködéseiket mutatták be, a tapasztalataik megosztásával egyetemben. Ennek a szekciónak keretében az Egyesült Királyság, az Észak-Németországi Evangélikus Egyház, illetve a francia és olasz egyházi programokat ismerhették meg a résztvevők.

Az ötödik szekció blokkjában az ifjúsági előadók, dolgozók mutatkoztak be és osztották meg gondolataikat. A gazdag szellemi tartalommal megtöltött részben megismerhettük a norvégiai Green House ifjúsági kezdeményezést – ez a kezdeményezés nyerte az ECEN Roman Juriga díjat a 2020-as évben -, az Európai Ökumenikus Tanács Ifjúsági Tagozatát (EYCE), a Keresztény Diák Világszövetség Európai tagozatát (WSCF-E), az Egyesült Királyságbeli Fiatal Keresztények Klíma Hálózatát (UK Young Christian Climate Network) és a Lutheranus Világszövetség Ifjúsági tagozatát (LWF Youth). Az ifjúsági képviselők határozott és elszánt szavakkal osztották meg a saját aggodalmaik nyomán kialakult tevékenységükre való reflexióikat, gondolataikat és elképzeléseiket. Az ifjúság az egység, összefogás és együttműködés fontosságát hangsúlyozta és egyben megfogalmazták: a teremtéssel való megbékélés, a testvéreinkkel (bátyáinkkal és nővéreinkkel) való megbékélést is kell, hogy jelentse, generációkat átívelő formában is.

A Nagygyűlés záró hatodik szekciója a jövő, az otthoni munkák felé tekintett. Ebben a szekcióban bemutatásra került a Season of Creation őszi ünnepe és annak idei témája (Oikos of God), a novemberi COP 26 ENSZ klíma konzultáció, az Egyházak Világtanácsának soron következő Nagygyűlése – melynek klíma szempontból megközelített gazdasági témája lesz, a Roman Juriga díj 2022 kiírása és a következő ECEN Nagygyűlés bejelentése. A jövő évben 2022-ben, június 10-15. között a 14. nagygyűlésnek – már remélhetőleg személyes találkozásokkal gazdagon – Bad Herrenalb fog otthont adni.

A találkozóról készült felvételek és anyagok az ECEN honlapján elérhetőek (angol nyelven): https://www.ecen.org/assemblies/13th-assembly-2021-resources

Az ECEN saját beszámolói itt olvashatóak: https://www.ecen.org/articles/first-day-ecen-assembly-2021 https://www.ecen.org/articles/second-day-ecen-assembly-2021

Beszámolót írta: Koltai Zsuzsa, Ararát Teremtésvédelmi Munkaág Koordinátor

Unokáinktól kaptuk kölcsön

Laborczi Dóra, újságíró gondolatai Föld napja alkalmából

Két közhely-számba menő szólás jut eszembe, ahogyan a Duna-parti dagonya környékén önfeledten tapicskoló gyerekeimet nézem az áprilisi naplementében.

Van a tiszta gyerek, és van a boldog gyerek

Homok, föld, sár, fű, harmat. Egymásra fújkált gyermekláncfű. Botok, kövek, patakok, folyók, kagylók. És a vizes ruhák a patakba pottyanás után, a koszréteg a fürdőkád alján, a sáros lábnyomok a konyhakövön, maszatos kéznyomok a tükrön – a földközeli gyerek strapás a szülő oldalon.  

Szülői minőségem, persze, bennem is rendre felülkerekedik. Az önfeledt tapicskolás végül mégsem az én – láthatóan megkérdőjelezhető – anyai tekintélyemnek köszönhetően ér véget, hanem azért, mert az egyre hűvösödő alkonyatban a kicsi jelzi: vizes lett a ruhája. Közelebb szemügyre véve a problémát, kiderül, hogy a gumicsizmájában felgyűlt víz lábszárközépig eláztatta a nadrágját is. Indulni kell, hogy meg ne fázzon. A földközeli gyerek néha a gyerek szempontjából is strapás. Mert a föld kemény, kibuktat, felsért, de meg is gyógyít. Nincs még egy ilyen csoda szerintem az egész univerzumban, amelyikben ennyi a gyógyító, megújuló potenciál, mint a mi földünk és a mi természetünk.  

A földet nem a szüleinktől örököltük, hanem unokáinktól kaptuk kölcsön

Ez a második mondat, ami az eszembe jut és bevillan egy kép. Martin Parr fotója egy másik vízparton, a brightoni tengerparton tapicskóló kisfiúról. A vízben és a parton szeméttenger, körülötte nagymamák, babakocsi. Parr ezt a sorozatot 1983-86 között, az én születésem idején készítette és mindegyik képen ott a feszültség, a szülők, gyerekek látszólag hétköznapi tevékenységei és az azt keretező szemét között. Az ember szíve összeszorul és csak reméli, hogy ma már nem lehetne Európa vízpartjain ilyen fotósorozatot készíteni. De még mindig szeméttengerben élünk. A második lezárások hírére én is megrohamoztam az IKEA-t és nem azért, hogy könyvespolcot vagy húsmentes húsgolyót, hanem hogy a gyermekek otthoni ellátásával járó megnövekedett hulladékmennyiségre felkészülve nagyobb kukákat vegyek (beleértve a komposztos kukát is).

Az, hogy a földet az unokáinktól kaptuk kölcsön, egészen más lelkületet kíván, mintha az őseinktől vagy – hitünk szerint – a Teremtőtől örököltük volna. Sokan sokféleképpen vetették már a szemére a kereszténységnek, hogy a jelenlegi ökológiai válság ebből a felhatalmazásból ered, melynek következtében az ember és az emberiség a természet uraként és kizsákmányolójaként tekinthetett magára. Mások szerint nem a keresztény gondolkodás, hanem az egyoldalú tudományos-technikai valóságértelmezés az, amely embert mindenek fölé helyezte.

Gyerek a természetben, föld a kádban

A keresztény értelmezés mindenesetre nagyobb lehetőséget és tágabb perspektívát kínál, ha a teremtett világ szövetében próbálja az embert elhelyezni. Ha unokáinktól kaptuk kölcsön a földet, akkor nem urai vagyunk, hanem alázatos szolgái, az út előkészítői, amelyre majd a leszármazottjaink lépnek. Nem védenünk kell így a környezetet, hanem gondoskodni róla, hogy önmagát – életünk helyét – megújító, gyógyító potenciálja érvényesülni tudjon. Részei lehetnénk az ő szövetének.

A gyerekeknek alapvető és különleges kapcsolata van a természettel. Botokkal, kavicsokkal, hullámveréssel, lehulló falevelekkel, nyíló virágokkal, repkedő bóbitákkal. Tűzzel, vízzel, földdel, levegővel. Ezt a kapcsolatot nekem már nehéz újra és újra kikanalaznom magamból. Hogy ne bosszantson a természet közelsége a lakásban. Ne várjam el, hogy a küszöbön kívül maradjon, míg belül a (vágyott) patikatisztaság, rendszerezettség és a kijelzők kék fénye duruzsol. Este megpróbálom nem hatalmas sóhajtások közepette, bosszankodva nézni az esti fürdetés után maradt földréteget a fürdőkádban. Próbálok nem teherként tekinteni rá, hanem hálával, hogy ilyen közel van hozzánk, hogy mindennap kapcsolatban áll velünk és nem marad a küszöbön kívül. Bele is szőjük majd az esti imába az állatokat, földet, vizet, levegőt. Remélem, nem csak ezen a napon.

A cikk az Ararát Teremtésvédelmi Munkaág megbízásából készült a 2021. évi Föld napja alkalmából.

Föld napja 2021.

A Föld napját április 22-én ünnepeljük Magyarországon 1990-óta, világszerte 1970-óta. Az esemény célja – a kezdetek óta -, hogy felhívja figyelmünket a Föld természeti környezetének megóvására. A Föld napja tavaszi időpontjával remek lehetőséget kínál, hogy különböző kültéri elfoglaltsággal, aktivitással ünnepeljünk, de az érzékenyítés, tanítás tantermi és online alkalmaihoz is szép számmal találhatunk inspiráló és kreatív anyagokat. Alábbiakban néhány ajánlást gyűjtöttünk össze az alkalom megünnepléséhez.

A Föld napjának van saját honlapja. Ezen az oldalon közelebbről megismerkedhetünk a Föld napja magyarországi ünneplésével, témájával. Ezek mellett segédanyagokat, ötleteket, játékokat, ajánlott irodalmat és minta projekteket is találhatunk.

A Föld napja (Earth Day) központi honlapján angol nyelven találhatunk anyagokat, videókat, inspiráló ötleteket. Emellett – kedvünk szerint – a világ bármely pontjáról regisztrálhatjuk a Föld napjára szervezett eseményünket.

Az idei év kiemelt témája a biodiverzitás védelme. Ha a biodiverzitás fontosságáról szeretnénk tájékozódni, akkor jó indítás lehet az AgroFórum sorozatindító cikke. (Minden út a biodiverzitás védelme felé vezet)

A Föld napját hittanórán is ünnepelhetjük. A teremtett világ értékeinek megóvásárt tett törekvések, a teremtettségünkkel harmonikus élet hitünkkel egybehangzó törekvések. Hittanórákhoz inspirációként szeretettel ajánljuk a korábbi évek Teremés heti segédanyagait.

A témához kapcsolódva kiemelten ajánljuk az alábbi füzeteket: 2009. A hét nap csodája, 2012. Jézus és a teremtett világ, 2016. Szelídek öröksége. A témától nem független társadalmi, szociális diverzitás kapcsán támpont lehet a 2015. Egy gazdag meg egy szegény, vagy a 2018. Közösségben a teremtett világért füzetek. Átfogóan a megközelítéshez ajánljuk a 2019. Hála és felelősség című segédanyagot, melynek témájához kapcsolódó Hála és a felelősség a sokféleségért konferencia előadásainak anyaga, diái is elérhetők.

A fenti oldalakon található gyakorlati és aktív tevékenységekhez ajánljuk még Teremtés heti akció ötlettárunkat, illetve nevelési és oktatási intézményekeknek szeretettel ajánljuk a Magyar Természetvédők Szövetségének intézményzöldítő kiadványát.

Szép ünneplést kívánunk!

Húsvétváró

Ötletek a húsvét fenntartható ünnepléséhez otthonra

Idén már a második év, hogy a húsvétot nem templomainkban hangos, vidám hálaadó énekléssel a gyülekezeteink közösségben élhetjük át, hanem közösségeinktől távol maradva, otthonunkban ünneplünk: egyedül, kettecskén, családdal. Akárhogyan is alakult életünk ez idő alatt, már mindannyian megpróbáltattunk: szeretetben, béketűrésben, önfegyelemben, kitartásban vagy éppen azokban a tulajdonságokban, amikről korábban nem is tudtuk, hogy bírunk vele.

Az idei húsvét a megpróbáltatások, a kétségek, a szeretteinkért aggódás, a fájdalmas veszteségek közepette is a feltámadás ünnepe. Ünnepeljük hát – lehetőségeink közepette – méltón.

Az alábbiakban tavalyi ötletgyűjteményünket adjuk közre ismét, mely reméljük, hogy a jelenlegi járványhelyzetben is segítség lehet a „közös ünneplés” új és felelősségteljes formáinak keresésében és az ünnep méltó megélésében. 

Áldott ünnepet kívánunk!

*

Ararát Húsvétváró – pdf

Ararát Húsvétváró lapozható füzet

Gondolatok a kertben

Közel van – Farkas Ervin írása

„Mondott nekik egy példázatot is: Nézzétek meg a fügefát és a fákat mind! Amikor látjátok, hogy már kihajtottak, magatoktól is tudjátok, hogy már közel van a nyár. Így ti is, amikor látjátok, hogy mindezek bekövetkeznek, tudjátok meg: közel van az Isten országa.” Lk.21,29-31

Teológus fejjel tudom, hogy Jézus másról beszél, de amikor a kertvégébe elcsattogok a két és fél éves lányommal, gyönyörködünk a tavaly már elfutott, és tudatosan nem leirtott mezei here foltban – tudod, ez az a lila vadvirág, ami mindenhol van –, örömünket leljük a felette zümmögő poszméhek hadában, akkor nekem senki ne mondja, hogy nincs közel az Isten országa!

A természet őrzi a bűneset előtti állapotokat, és a tavasz szabályosan dalol erről! Szó szerint természetes kinyilatkoztatás ez!  

Elődugja a hajtásait a metélőhagyma, a bent felejtett sárgarépa szabdalt levelei utat törnek maguknak a rájuk futott gaz között, és kidugja a fejét a tél alá vetett borsó is. Mennyivel jobb kertész a természet, mint én…. És milyen jól van ez így!

Mert a hajtások, a zsengék, a csírák az élet békés arcával futnak a rögök fölé. Tanúi ők az emléknek, hogy volt harmónia a bűnök előtt. Őrzik magukba zárva az eredeti állapotokat, az élet állapotát.

Isten az élet Istene. Természeténél fogva nem alkothat olyan természetet, mely ne az életről szólna. Annak körforgásáról, hullámairól, összefüggéseiről, szabályairól, örömeiről. Amikor tavasszal lendületet vesznek a magok, lerázzák magukról a deret a rügyek, akkor az Isten néma csodáiként mesélnek arról, hogy bűneset után és a beteljesedés előtt, de közel van az Isten országa!

Krisztussal megnyílt, eljött, közöttünk van! Ha úgy jobban tetszik, aki elfogadja Istentől a hitet, abban benne is!

A mezei here magától futott el a kertben, alatta maradt a csicsóka. Nagyanyám ilyenkor bosszankodni szokott és kapát ragadni. Én a méhekről mesélek a lányomnak. Nem, nem vagyok „sötét zöld”. Vágtam már ki fát, és nem sírok, ha egy növény beteljesítve élete célját a fazekamban landol. De a Krisztusban megváltott ember azzal a csodával nézhet szembe, hogy a bűnei ellenére kapja vissza az istenképűségét! Annak az eredő igazságát, amit ő olyan sokszor szennyez be!

Az istenképűség megtisztításával viszont ismét szól a parancs: „műveld és őrizd.”

Méhek nélkül nincs élet. Ha akar, majd kisorol a lila tenger alól a csicsóka. Ha meg nem, hát így jártam, de be lesz porozva az almafa, a barack, a cseresznye, a cigánymeggy. És én mesélhetek a lányomnak a méhekről, hogy majd ő se fogjon kapát mikor elfut a kertjében a mezei, vagy a lóhere.

És ennek igenis köze van az Isten országához. Köze van, mert a Jézusban kapott megváltás, a kegyelemben meggyökerezett hit tanít tanulni és tanítani, int, fed és kitart. Tanít remélni, és ez a remény abból táplálkozik, hogy minden hiányosságom, és a világ minden hibája ellenére az Isten országa igenis realitás! Nem egy üres idea, nem vak remény, vagy gyermekded képzelgés. A keresztben valóság!

A természet őrzi az eredeti harmónia emlékét. Mesél róla. Mi keresztények arra hívattunk el, hogy törekedjünk a harmónia beteljesítésig. És ehhez, amúgy a Magvetőtől kaptuk a magokat!

Közel van az Isten országa, rügyfakadás idején nagyon közel! Ha csendben maradsz, minden értelemben véve csendben, akkor megszólal és észreveszed, hogy az életedben hogyan van máris jelen! Ha meghallottad, akkor pedig „műveld és őrizd!”

A biztonságos, tiszta és fenntartható környezethez való emberi jog – LVSZ nyilatkozat

A Lutheránus Világszövetség felhívást intézett a biztonságos, tiszta, egészséges és fenntartható környezethez való emberi jog elismeréséért. A Genfi Vallásközi Fórum (Geneva Interfaith Forum) szervezetei közös nyilatkozatot juttattak el 2021. februárjában az Egyesült Nemzetek Szövetségének Emberi Jogi Tanácsához, melyben a klímaváltozással és emberi jogokkal együttesen foglalkozó különleges eljárás elindítását sürgették.

“Megőrizni minden élőt és az ökoszisztémát kiemelten fontos a teremtett világ bonyolult és változó egyensúlyának fenntartásában. Mint helyi közösségekben gyökerező hitalapú szervezet, tapasztaljuk, hogy ezeknek vesztesége Földünk érzékeny egyensúlyát fenyegeti és minden életet veszélybe sodor.” – nyilatkozta Elena Cadillo, az LVSZ Klímaigazságossági program vezetője. A COVID-19 világjárvány, klímaválság, természeti- és szennyezési krízisek veszélyeztetik az emberi jogokat – különösen az eleve kiszolgáltatott csoportokéit.

Photo by Ashkan Forouzani on Unsplash

“Hívő közösségekként mély aggodalmunkat fejezzük ki az egymással összefonódó klíma-, valamint a globális egészségügyi válságok következményeként kialakuló, mind embereket, mind pedig a Földünket érintő szenvedés miatt. A COVID-19 járvány tovább súlyosbította az egyenlőtlenségek korábbi mintázatait. Jelen helyzetben a Tanács egyre sürgetőbb feladata, hogy a klímaválságot stabilabb, szélesebb körű, illetve fenntarthatóbb módon kezelje, annak érdekében, hogy megvédje az embereket ennek káros hatásaitól, elősegítse az emberi jogok tiszteletben tartását a válságra adott válaszok esetén, valamint, hogy biztosítsa az igazságossághoz és felemelkedéshez, megerősödés lehetőségéhez való hozzáférést.” – olvashatjuk a nyilatkozatban.

Ennek okán a Genfi Vallásközi Fórum tagjai egy olyan különleges eljárás elindítását sürgetik, amelyben a klíma kérdés és az emberi jogi kérdések összefüggően kerülhetnek megvizsgálásra és képviseletre:

“Az éghajlatváltozással kapcsolatos kérdések figyelembevételét hosszú távon és kiemelten biztosítaná egy új különleges eljárás az Emberi Jogi Tanácsban, és emellett beemelné az éghajlatváltozással kapcsolatos intézkedések tervezésének szempontjai közé az emberi jogi dimenziót. Ez pedig erősítené az éghajlatváltozással kapcsolatos jogi keret és a nemzetközi emberi jogi rendszer egymást kiegészítő jellegét. Ebben az emberi jogokat ellenőrző független testületek értékes és még fontosabb szerepet játszhatnának. Ezen felül az új különleges eljárás létrehozása határozottan közvetítené azt az üzenetet, hogy szükséges, hogy az emberi jogok szerves részét képezzék az éghajlatváltozással kapcsolatos diskurzusnak.”

“Az emberi jogokon alapuló megközelítés elfogadása kulcsfontosságú az egymással összefüggő környezeti, éghajlati és COVID-19 válságok szempontjából annak érdekében, hogy biztosítható legyen az élet méltóságának tiszteletben tartása, különösen a kiszolgáltatott helyzetben lévő népesség azon részei számára, akik már akut módon érzékelik ezen sokoldalú válságok hatásait.”

*

Az ENSZ Emberi Jogi Tanácsához eljuttatott nyilatkozat magyar fordítása teljes terjedelemben itt elérhető – Köszönet Andrási Krisztinának a fordításért:

Az eredeti angol nyelvű nyilatkozat megtalálható itt:

HRC46 GIF Submitted Joint Written Statement (lutheranworld.org)

Cikkünk forrása:
LWF calls for recognition of human right to safe, clean, sustainable environment | The Lutheran World Federation