A Teremtés hetét 2020-ban szeptember 27. és október 4. között ünnepeljük. Idei témánk Teremtő bizonytalanság – “A remény nem csal meg” Róm 5,3-5 alapján. A közös ünnepléshez elérhető segédanyagunk.
Fotó: Jerabek-Cserepes Csilla
Biztatjuk a gyülekezeteket, intézményeket, helyi közösségeket, hogy őszi programjuk tervezésebe illesszék be a Teremtés hete megünneplését is. A kezdeményezés igazi célja a helyi közösségi cselekvések, akciók bátorítása.
A hét segédanyaga idén többféle verzióban elérhető, hosszabb online változatokban és egy rövidebb nyomdai változatban. A változatok tartalmilag megegyeznek, ezért kérjük, nyomtatáskor gondoljanak a környezetre és használják a print verziót:
Főztél valami finomat, amihez nem volt recept? Helyi vagy szezonális alapanyagokból kreálsz ételeket? Karantén alatt otthon talált alapanyagokból főztél saját ötleteid szerint? Egyébként is szeretsz kísérletezni a főzésben?
Oszd meg mindenkivel! Oszd meg velünk is! Az OIKOSZ – közös házban élünk program keretében receptgyűjtő és receptmegosztó akciót szervezünk 2020. augusztus 1-től kezdődően: – készíts képet a kész ételről vagy az alapanyagról – írd össze a hozzávalók listáját – néhány szóban oszd meg hogyan készül – tartozik hozzá történet is? Meséld el, hogyan készült először, milyen élmény ihletett!
Posztold ki Facebookra a #OIKOSZRECEPT hivatkozással ellátva és jelölj meg minket: @araratteremtesvedelem (Mi is tovább fogjuk posztolni a recepteket.)
Hetente apró, de környezettudatos nyereményt küldünk a legtöbb like-ot gyűjtő recept megosztójának! (A heti eredményeket szombat esténként zárjuk majd, első heti nyertest augusztus 8-án hirdetünk.)
Te mit főzöl holnap? Inspirációra vágysz? Nézd meg az #OIKOSZRECEPT-eket, like-old a kedvenceidet!
🇪🇺️ A projekt az Európai Unió társfinanszírozásával valósul meg a
Baptista Szeretetszolgálat No Planet B! programja keretében.
Településfásítási programot hirdetett Nagy István agrárminiszter tízezer fő
alatti lakosszámú települések részére.
A miniszter hangsúlyozta, hogy erős társadalmi igény van
a zöldterületek bővítésének támogatására, amelyben a kormány és a szaktárca is
partner. A fásítással, de akár már egyetlen fa elültetésével is
hozzájárulhatnak a települések az egészségesebb, élhetőbb környezet
megteremtéséhez és a klímaváltozás hatásainak enyhítéséhez. A fával borított
területek növelése mellett az is fontos, hogy a fák elültetése és gondozása
erősítse a helyi közösségeket.
A programba, amelynek célja elsősorban a közterületek, valamint az óvoda- és iskolaudvarok, oktatási és önkormányzati intézmények területének fásítása, június 15-től július 31-ig jelentkezhetnek az önkormányzatok, a településen működő állami, önkormányzati és egyházi intézmények, valamint a civil szervezetek.
A program főbb részletei:
Minden 10 ezer főnél kisebb magyarországi település részt vehet a programban. (A településre vonatkozó adatokat a KSH 2019. január 1-i adatai alapján összeállított listában lehet ellenőrizni.)
A programra egyházi intézmények és egyházi szervezetek is pályázhatnak.
Minimum 10 maximum 30 db fát lehet igényelni (egy településről csak egy szervezet igényelhet fát).
Regisztráció és igénylés 2020. június 15. 10 órától a készlet (12.000 fa) erejéig, de legkésőbb 2020. július 31-ig lehetséges.
A
regisztráció és igénylés menete:
a település nevének
megadása,
az igénylő
szervezet adatainak megadása (megnevezése,
adószáma, címe, hivatalos képviselő neve, kapcsolattartó elérhetőségei).
nyilatkozni kell arról, hogy az
igénylő rendelkezik
a település önkormányzatának
hozzájáruló nyilatkozatával,
az ültetési terület
tulajdonosának 5 éves fenntartási nyilatkozatával.
a választott
fafajok és darabszámok megadása (összesen minimum 10, legfeljebb
30 darab fa)
A Településfásítási Program a Magyar Nemzeti Vidéki
Hálózat Cselekvési Terve alapján a VP-20.2-16 „A magyar nemzeti hálózat
működését szolgáló technikai segítségnyújtás” projekt keretében valósul meg. A
12 ezer fát, valamint azok szállítását a KEFAG Kiskunsági
Erdészeti és Faipari Zrt. biztosítja. Az Agrárminisztérium által
kezdeményezett program megvalósulását a Vidékfejlesztési
Program Irányító Hatósága támogatja, a projektirodát az Országos Erdészeti
Egyesület működteti.
Prostestáns világszervezetek közös nyilatkozatot fogalmaztak meg, amellyel a nemzetek kormányait, a bankokat, az ENSZ tagjait és a keresztény közösségeket szólítják fel cselekvésre. „Egy élet-alapú gazdaságra van szükségünk. Olyan rendszerre, ahol a teremtett világ és az emberek nem eladóak; és egy olyan teológiai rendszerre, ahol a megváltás nem áru – nyilatkozta dr. Martin Junge, az LWF főtitkára. – Azért emeljük fel a hangunkat most, hogy létrejöjjön egy olyan gazdasági rendszer, ami az embereket és a bolygót veszi előre, nem pedig a profitot, és ami megvédi az emberi jogokat és mindenki megélhetését.”
A COVID-19 világjárvány még sürgetőbbé tette az “Élet Gazdaságának” létrehozását. Ebben a prófétai pillanatban világszerte emberek millióit képviselő keresztény szervezetek cselekvésre szólítanak fel.
A Lutheránus Világszövetség (LWF), az Egyházak Világtanácsa, a Református Egyházak Világközössége és a Világmisszió Tanácsa közös nyilatkozatban szólítja fel a világ kormányait az egészségügy és a szociális védelem támogatására. Emellett felhívják a figyelmet az adósság-eltörlések szükségességére és arra, hogy olyan progresszív vagyonadókat kell bevezetni országos és globális szinteken, amelyek pénzügyi alapot teremtenek a járványra adott létfontosságú válaszoknak.
– Egy élet-alapú gazdaságra van szükségünk. Olyan rendszerre, ahol a teremtett világ és az emberek nem eladóak; és egy olyan teológiai rendszerre, ahol a megváltás nem áru – nyilatkozta dr. Martin Junge, az LWF főtitkára. – Azért emeljük fel a hangunkat most, hogy létrejöjjön egy olyan gazdasági rendszer, ami az embereket és a bolygót veszi előre, nem pedig a profitot, és ami megvédi az emberi jogokat és mindenki megélhetését.
– Az egészségügyi válság annak a mélyebb gazdasági krízisnek a tünete, amiből származik – írja a kiáltvány. – Mindemellett a nemzetállamok erőtlen és korrupt kormányzatai csak súlyosbították azt, hogy a döntéshozók képtelenek támogatni a járvány által leginkább sújtottakat.
A közös üzenet szerint a környezeti válság szoros kapcsolatban áll a koronavírussal. – Egyetlen ország sem különálló sziget. A jelenlegi döntési helyzetünk és a klímakatasztrófa összefogást, együttműködést, innovációt, és globális átalakulást követel.
A négy szervezet közösen a következőkre szólít fel:
Igazságos adótörvények bevezetése, ideértve progresszív vagyonadók, pénzügyi tranzakció-adók és szénadók globális és nemzeti létrehozása; a tőkenyereség- és örökösödési-adók újbóli bevezetése; törvények szabályzás az adócsalás és adóelkerülés visszaszorítására; jóvátételek fizetése a rabszolgaságért és további társadalmi és környezeti adósságokért, például hitel-elengedéseken keresztül.
A kormányoknak vissza kell szerezniük és meg kell őrizniük a közjavakat és a környezeti közös tulajdonokat a privatizáció és áruba bocsátás neoliberális folyamataitól; be kell vezetniük a garantált minimumjövedelmet; valamint úgy a koronavírus utáni, mint a hosszabb távú terveik során privilegizálni kell az olyan, az élet megőrzésére irányuló területeket, mint az egészségügy, oktatás, víz- és köztisztaság, agroökológia és a megújuló energiák.
Az Egyesült Nemzetek Szervezete állítsa fel az ENSZ Gazdasági, Szociális és Környezeti Biztonsági Tanácsát (a 2009-es Stiglitz-bizottságnak a Világgazdasági Együttműködés Tanács létrehozására vonatkozó javaslatai alapján), hogy ez vezesse az egymással összefüggő gazdasági, szociális és környezeti válságok elleni küzdelmet, amelyek koordinált cselekvést kívánnak.
Ezen túl a szervezetek felszólítják világszerte a keresztény közösségeket arra, hogy a saját környezetükben legyenek az élet gazdaságának példái, és fogjanak össze más mozgalmakkal azért, hogy megsokszorozzák hangjukat, amellyel a jelenlegi gazdasági és politikai rendszerek változását követelik.
A Credo Evangélikus Rádió – Egészség és életmód magazinjának 2020. május 28-i adásában Pusztai Krisztina főszerkesztő és Koltai Zsuzsa teremtésvédelmi koordinátor beszélgetnek környezettudatosságról, teremtésvédelemről és arról, hogy mit tehet az ember személyesen, közösségben vagy társadalmi szinten.
Az interjú teljes terjedelemben itt meghallgatható:
Száz közéleti személy támogatásával a Magyar Természetvédők Szövetsége aláírásgyűjtést indított az életigenlő társadalom és gazdaság érdekében. Az aláírók gyökeres változásokat szorgalmaznak a koronavírus utáni időkre.
Éger Ákos, az aláírásgyűjtést elindító Magyar Természetvédők Szövetsége ügyvezető elnöke elmondta, hogy a koronavírus-járvány rámutatott globalizált életünk fenntarthatatlanságára. A problémák okait abban látják, hogy túl sok erőforrást vettünk el a természettől, közösségeinket alárendeltük egy életidegen gazdaságnak, kényelmünkre és anyagi fogyasztásunkra koncentráltunk, önhitté váltunk – azt gondoltuk, a hozzáállásunk okozta problémákat a tudomány és a technika meg fogja oldani.
Ahogy a fenntarthatóság sem egy-egy szakterület ügye, úgy az érte való cselekvés sem egy-egy társadalmi szereplő feladata. Az aláírók szerint gyökeresen kell változtatnunk, és a változásnak minden szintre ki kell terjednie: az egyéni, közösségi és az állami, gazdasági döntések szintjére is. A petíciót aláírók vállalásokat tesznek egyéni életükben és mint a helyi közösségek tagjai, illetve elvárásokat fogalmaznak meg a döntéshozók felé négy területen:
1. A természeti erőforrások fenntartható használatát! Szükségesnek tartják az erőforrásfelhasználás minimalizálását, kevesebb és tartósabb termékeket, a természetkímélő gazdálkodás előmozdítását.
2. Globalizáció helyett lokalizációt! Ösztönözni kívánják a helyi és országos önrendelkezés és önellátás erősítését, illetve a globális turizmusban, kereskedelemben és termelési láncban való részvétel csökkentését.
3. Felelős vállalatokat és pénzrendszerváltást! Sürgetik a vállalatok és a bankok túlzott befolyásának csökkentését és elszámoltathatóságuk növelését, a családi és közösségi gazdálkodás előtérbe helyezését.
4. A gondolkodás és az erkölcs megújulását! Fontosnak tartják a szemléleti változást, hogy a boldogságot a kényelem és a fogyasztás helyett a szeretetben és az igazságosságban keressük. Elvárják, hogy a politika és a gazdaság az erkölcsre, az igazmondásra és az együttműködésre épüljön, a társadalom aktív bevonásával.
A petíciót a Magyar Természetvédők Szövetsége honlapján ITT lehet aláírni.
Az első száz aláíró között van a Magyarországi Evangélikus Egyház részéről dr. Fabiny Tamás, elnök-püspök, Béres Tamás, egyetemi tanár és Koltai Zsuzsa, az Ararát Teremtésvédelmi Munkaág koordinátora. Az aláírást az Ararát Munkacsoport kollektívája támogatja és ajánlja.
A teljes javaslatcsomagot a Magyar Természetvédők Szövetsége itt tette közzé.
Időpont: 2020. május 27. szerda, 17.00-18.30 Helyszín: zoom internetes felület
Előadók: Nobilis Márió adjunktus, Sapientia Szerzetesi Hittudományi Főiskola Béres Tamás egyetemi tanár, Evangélikus Hittudományi Egyetem Kodácsy Tamás műhelyvezető tudományos főmunkatárs, Károli Gáspár Református Egyetem
Öt éve, 2015 májusában jelent meg Ferenc pápa első saját enciklikája, a Laudato si’ (Áldott légy), mely a keresztény társadalmi tanítás egészébe ágyazva nagy erővel szólt „a szegények és a Föld kiáltásáról”, vagyis a társadalmi és a környezeti egyensúlytalanságok és igazságtalanságok megoldásának elodázhatatlan szükségességéről.
A dokumentum messze nem csak a katolikus egyházon belül talált visszhangra. Más keresztény felekezetek képviselői is gyakran a társadalmi és környezeti problémákkal kapcsolatos keresztény tanítás hiteles megnyilvánulásaként hivatkoznak rá, a nagy világvallások körében is figyelmet keltett, és az ENSZ 15 éves fejlesztési céljainak (SDG) vitáin is idéztek belőle a legkülönbözőbb világnézetű szakértők.
Most, az öt éves évfordulón nemzetközi kezdeményezés indult „Laudato si’ Week” néven azért, hogy visszatekintsünk az enciklika megjelenése (valamint az SDG és a párizsi klímacsúcs) óta eltelt fél évtizedre, és felmérjük, miben léptünk előre és mit kell sürgősen tennünk. A hét kapcsán szerte a világban számos rendezvényt, kezdeményezést szerveznek. Magyarországon többek között a Naphimnusz Egyesület is szervezője az eseményeknek. A hét Ferenc pápa által kijelölt fő gondolata, mely az enciklikában is gyakran megjelenik: „minden kapcsolatban áll mindennel”.
Az Oikosz projekt* keretében ökumenikusan is bekapcsolódunk ebbe a folyamatba. A teremtésvédelem terén együttműködő magyar egyházak képviselői beszélnek az enciklika kapcsán a teremtett világ iránti keresztény felelősségről.
A részvétel ingyenes, de regisztrációhoz kötött. Jelentkezni május 26-ig az alábbi linken lehetséges:
Figyelem! Túljelentkezés esetén a regisztrációt előbb lezárhatjuk. A szeminárium internetes (zoom) felületének elérhetőségét a regisztráltak részére május 27-én küldjük el.
További információ: Farkas István, Tanácsadók a Fenntartható Fejlődésért, farkas.istvan@tff.h
*Az Oikosz – Közös házban élünk projektet a Tanácsadók a Fenntartható Fejlődésért, a Csalán Egyesület, a Károli Gáspár Református Egyetem Teremtésvédelmi Műhelye, a Magyarországi Evangélikus Egyház Ararát Munkacsoportja és a Naphimnusz Teremtésvédelmi Egyesület hajtja végre a Baptista Szeretetszolgálat, az Európai Unió és az Agrárminisztérium Zöld Forrás programja támogatásával.
🇪🇺️ A projekt az Európai Unió társfinanszírozásával valósul meg a
Baptista Szeretetszolgálat No Planet B! programja keretében.
A Magyar Természetvédők Szövetsége egy
gazdaságfejlesztési javaslatcsomagot állított össze, amely célja, hogy a
koronavírus járvány után a magyar gazdaságot a fenntarthatóságnak megfelelően
lehessen helyreállítani. A közzétett és a döntéshozóknak is eljuttatott
ajánlások szerint csökkenteni kell a természeti erőforrások felhasználását, meg
kell erősíteni a helyi önellátó képességet és a gazdaságnak a túlpörgetett
fogyasztói igények helyett a szükségletek kielégítésére kell irányulnia.
A természetvédők szerint a koronavírus terjedése nem lett volna ilyen veszélyes és gyors, ha nem lenne a gazdaság és az élet ennyire globalizált, másrészt a járvány gazdasági hatásai sem lettek volna ennyire pusztítóak egy helyi erőforrásokra épülő rendszerben. Ezért az újjáépítés során olyan gazdaságot kell kialakítani, amely ellenállóbb a válságokkal szemben, ugyanis a járvány csak egy az egyre sokasodó olyan veszélyek közül, mint az éghajlatváltozás, a biológiai sokféleség csökkenése vagy akár az adósságok eddig soha nem látott magas szintje. A természetvédők rámutattak, hogy ezen problémák gyökere közös: túl sok erőforrást veszünk el a természettől, megbontjuk annak normális működését. Az elmúlt évtizedek bebizonyították, hogy a jelenlegi környezetpolitika alkalmatlan a válságok leküzdésére, ezért a gazdasági szabályozók gyökeres átalakítására van szükség.
Éger Ákos, a Magyar Természetvédők Szövetsége ügyvezető elnöke szerint dolgozhatunk azon, hogyan mentsük meg a jelenlegi életellenes gazdaságot, de most lenne itt az esély arra, hogy létrehozzunk valami teljesen mást. Ami az embert és a közösségeket helyezi a középpontba és elismeri a természeti korlátokat. Ezért a gazdasági döntéseknek a túlpörgetett fogyasztói igények kielégítése helyett elsősorban az emberek biztonságát és szükségleteit kell szolgálniuk. Figyelembe kell venni a természeti korlátokat és csökkenteni az erőforrás-felhasználás jelenlegi szintjét. Az ügyvezető szerint kulcskérdés, hogy megerősítsük Magyarország gazdasági függetlenségét, a helyi közösségek önállóságát és önellátásra való képességét.
Farkas István, a szervezet társelnöke hangsúlyozta, hogy elengedhetetlen a gazdasági szereplők felelősebb viselkedésre való ösztönzése. A társelnök rámutatott arra is, hogy csak akkor lehetséges az elmozdulás a fenntarthatóság felé, ha az egyének megváltoztatják az értékrendjüket: ha a boldogságunkat a materiális fogyasztás és az önmegvalósítás helyett a megelégedésben és a másik ember felé fordulásban keressük.
Örömünkre szolgál, hogy sok szép alkotást küldtetek be a “Találkozásom a Biblia élővilágával” címmel meghirdetett rajz- és fotópályázatunkra.
A jelenlegi helyzetben, a tervezettnél nehezebben alakul a pályázati munkák zsűrizése, ígyszeretnénk türelmeteket kérni az eredményhirdetésig!
Ígérjük most már nem késlekedünk túl soká!
A zsűrizést követően hírt fogunk adni mindannyiótoknak a kategóriák nyerteseiről, illetve arról is, hogy mely képek kerülnek bele virtuális kiállításunkba.
Továbbá, türelmeteket és megértéseteket szeretnénk kérni abban is, hogy biztonsági okokból a kategóriák nyertesei jutalmaikat a magyarországi vészhelyzeti állapot feloldását követően tudják csak átvenni majd!
Nagyon köszönjük Nektek, hogy alkottatok és jelentkeztetek a pályázatra!
Szép napokat kívánunk Nektek!
Vigyázzatok magatokra és egymásra! A Szervezők
🇪🇺️ A projekt az Európai Unió társfinanszírozásával valósul meg a
Baptista Szeretetszolgálat No Planet B! programja keretében.
Az idei húsvét sok szempontból más
lesz, mint korábbi éveink ünnepei. Zárva maradnak a templomaink. Nem gyűlünk
össze közeli-távoli rokonainkkal, barátainkkal, szeretteinkkel. Nem tudunk
élesztőt venni a húsvéti kalácshoz, és az élelmiszerek beszerzésekor sem
biztos, hogy azt találjuk, amit keresünk.
Egy viszont biztos: ez a Húsvét is
Húsvét, és ez az ünnep is Jézus Krisztus feltámadásának ünnepe! Az emberiség
számára a felebaráti szeretet fontosságát tanító Jézus feltámadását idén is
ünnepelhetjük méltó módon.
Az alábbiakban ötletgyűjteményünket
adjuk közre, mely reméljük a kialakult helyzetben segítség lehet a „közös
ünneplés” új és felelősségteljes formáinak keresésében.
