„Mondott nekik egy példázatot is: Nézzétek meg a fügefát és a fákat mind! Amikor látjátok, hogy már kihajtottak, magatoktól is tudjátok, hogy már közel van a nyár. Így ti is, amikor látjátok, hogy mindezek bekövetkeznek, tudjátok meg: közel van az Isten országa.” Lk.21,29-31
Teológus fejjel tudom, hogy Jézus másról beszél, de amikor a kertvégébe elcsattogok a két és fél éves lányommal, gyönyörködünk a tavaly már elfutott, és tudatosan nem leirtott mezei here foltban – tudod, ez az a lila vadvirág, ami mindenhol van –, örömünket leljük a felette zümmögő poszméhek hadában, akkor nekem senki ne mondja, hogy nincs közel az Isten országa!
A természet őrzi a bűneset előtti állapotokat, és a tavasz szabályosan dalol erről! Szó szerint természetes kinyilatkoztatás ez!
Elődugja a hajtásait a metélőhagyma, a bent felejtett sárgarépa szabdalt levelei utat törnek maguknak a rájuk futott gaz között, és kidugja a fejét a tél alá vetett borsó is. Mennyivel jobb kertész a természet, mint én…. És milyen jól van ez így!
Mert a hajtások, a zsengék, a csírák az élet békés arcával futnak a rögök fölé. Tanúi ők az emléknek, hogy volt harmónia a bűnök előtt. Őrzik magukba zárva az eredeti állapotokat, az élet állapotát.
Isten az élet Istene. Természeténél fogva nem alkothat olyan természetet, mely ne az életről szólna. Annak körforgásáról, hullámairól, összefüggéseiről, szabályairól, örömeiről. Amikor tavasszal lendületet vesznek a magok, lerázzák magukról a deret a rügyek, akkor az Isten néma csodáiként mesélnek arról, hogy bűneset után és a beteljesedés előtt, de közel van az Isten országa!
Krisztussal megnyílt, eljött, közöttünk van! Ha úgy jobban tetszik, aki elfogadja Istentől a hitet, abban benne is!
A mezei here
magától futott el a kertben, alatta maradt a csicsóka. Nagyanyám ilyenkor
bosszankodni szokott és kapát ragadni. Én a méhekről mesélek a lányomnak. Nem,
nem vagyok „sötét zöld”. Vágtam már ki fát, és nem sírok, ha egy növény
beteljesítve élete célját a fazekamban landol. De a Krisztusban megváltott ember
azzal a csodával nézhet szembe, hogy a bűnei ellenére kapja vissza az
istenképűségét! Annak az eredő igazságát, amit ő olyan sokszor szennyez be!
Az istenképűség megtisztításával viszont ismét szól a parancs: „műveld és őrizd.”
Méhek nélkül nincs élet. Ha akar, majd kisorol a lila tenger alól a csicsóka. Ha meg nem, hát így jártam, de be lesz porozva az almafa, a barack, a cseresznye, a cigánymeggy. És én mesélhetek a lányomnak a méhekről, hogy majd ő se fogjon kapát mikor elfut a kertjében a mezei, vagy a lóhere.
És ennek igenis köze van az Isten országához. Köze van, mert a Jézusban kapott megváltás, a kegyelemben meggyökerezett hit tanít tanulni és tanítani, int, fed és kitart. Tanít remélni, és ez a remény abból táplálkozik, hogy minden hiányosságom, és a világ minden hibája ellenére az Isten országa igenis realitás! Nem egy üres idea, nem vak remény, vagy gyermekded képzelgés. A keresztben valóság!
A természet őrzi az eredeti harmónia emlékét. Mesél róla. Mi keresztények arra hívattunk el, hogy törekedjünk a harmónia beteljesítésig. És ehhez, amúgy a Magvetőtől kaptuk a magokat!
Közel van az Isten országa, rügyfakadás idején nagyon közel! Ha csendben maradsz, minden értelemben véve csendben, akkor megszólal és észreveszed, hogy az életedben hogyan van máris jelen! Ha meghallottad, akkor pedig „műveld és őrizd!”
A Lutheránus Világszövetség felhívást intézett a biztonságos, tiszta, egészséges és fenntartható környezethez való emberi jog elismeréséért. A Genfi Vallásközi Fórum (Geneva Interfaith Forum) szervezetei közös nyilatkozatot juttattak el 2021. februárjában az Egyesült Nemzetek Szövetségének Emberi Jogi Tanácsához, melyben a klímaváltozással és emberi jogokkal együttesen foglalkozó különleges eljárás elindítását sürgették.
“Megőrizni minden élőt és az ökoszisztémát kiemelten fontos a teremtett világ bonyolult és változó egyensúlyának fenntartásában. Mint helyi közösségekben gyökerező hitalapú szervezet, tapasztaljuk, hogy ezeknek vesztesége Földünk érzékeny egyensúlyát fenyegeti és minden életet veszélybe sodor.” – nyilatkozta Elena Cadillo, az LVSZ Klímaigazságossági program vezetője. A COVID-19 világjárvány, klímaválság, természeti- és szennyezési krízisek veszélyeztetik az emberi jogokat – különösen az eleve kiszolgáltatott csoportokéit.
“Hívő közösségekként mély aggodalmunkat fejezzük ki az egymással összefonódó klíma-, valamint a globális egészségügyi válságok következményeként kialakuló, mind embereket, mind pedig a Földünket érintő szenvedés miatt. A COVID-19 járvány tovább súlyosbította az egyenlőtlenségek korábbi mintázatait. Jelen helyzetben a Tanács egyre sürgetőbb feladata, hogy a klímaválságot stabilabb, szélesebb körű, illetve fenntarthatóbb módon kezelje, annak érdekében, hogy megvédje az embereket ennek káros hatásaitól, elősegítse az emberi jogok tiszteletben tartását a válságra adott válaszok esetén, valamint, hogy biztosítsa az igazságossághoz és felemelkedéshez, megerősödés lehetőségéhez való hozzáférést.” – olvashatjuk a nyilatkozatban.
Ennek okán a Genfi Vallásközi Fórum tagjai egy olyan különleges eljárás elindítását sürgetik, amelyben a klíma kérdés és az emberi jogi kérdések összefüggően kerülhetnek megvizsgálásra és képviseletre:
“Az éghajlatváltozással kapcsolatos kérdések figyelembevételét hosszú távon és kiemelten biztosítaná egy új különleges eljárás az Emberi Jogi Tanácsban, és emellett beemelné az éghajlatváltozással kapcsolatos intézkedések tervezésének szempontjai közé az emberi jogi dimenziót. Ez pedig erősítené az éghajlatváltozással kapcsolatos jogi keret és a nemzetközi emberi jogi rendszer egymást kiegészítő jellegét. Ebben az emberi jogokat ellenőrző független testületek értékes és még fontosabb szerepet játszhatnának. Ezen felül az új különleges eljárás létrehozása határozottan közvetítené azt az üzenetet, hogy szükséges, hogy az emberi jogok szerves részét képezzék az éghajlatváltozással kapcsolatosdiskurzusnak.”
“Az emberi jogokon alapuló megközelítés elfogadása kulcsfontosságú az egymással összefüggő környezeti, éghajlati és COVID-19 válságok szempontjából annak érdekében, hogy biztosítható legyen az élet méltóságának tiszteletben tartása, különösen a kiszolgáltatott helyzetben lévő népesség azon részei számára, akik már akut módon érzékelik ezen sokoldalú válságok hatásait.”
*
Az ENSZ Emberi Jogi Tanácsához eljuttatott nyilatkozat magyar fordítása teljes terjedelemben itt elérhető – Köszönet Andrási Krisztinának a fordításért:
Bagolyodúnak adott otthont a Kajárpéci Evangélikus Templom tornya
Jerabek-Cserepes Csilla írása (Kajárpéci Evangélikus Gyülekezet)
A háztetők fölé magasodó templomtorony egy-egy település meghatározó része. A torony az ég felé mutat, ezzel hirdeti Isten dicsőségét. A benne lakó harangok hangja messzire viszi üzenetét: segíti életünk ritmusát, szólít és figyelmeztet. Azonban gondoltunk-e már úgy a templomtoronyra mint állatok búvóhelyére?
Annak ellenére, hogy az ember drasztikusan átalakította és folyamatosan alakítja a természetes környezetet, számos növény- és állatfaj megtanult az ember közelében, vele együtt élni. Példaként említhetjük az évszázadok óta a templomtornyokban meghúzódó baglyokat, denevéreket, galambokat.
Persze jelenlétük az ember szempontjából gyakran gondot okoz: a lehulló tollak, a felhalmozódó ürülék egészségügyi és egyéb szempontból sem kívánatos a toronyban. Az elmúlt években, évtizedekben történő templomfelújítások során ezért a legtöbb helyen különböző módszerekkel lezárták az ablakokat, megakadályozva ezzel az állatok berepülését, így viszont a védett fajok (a hazánkban előforduló összes bagoly- és denevérfaj védett) is kiszorultak a korábbi biztonságos rejtekükből.
Kajárpéci Evangélikus Templom – forrás: kajarpec.mapio.net
Állatvédő alapítványok, egyesületek és a nemzeti parkok is foglalkoznak a témával: felméréseket végeznek (néhány éve a Fertő-Hansági Nemzeti Park szakembere végzett denevérfelmérést templomunkban), ismeretterjesztő kiadványokat tesznek közzé, programokat szerveznek, hogy számos tévhitet eloszlassanak, és gyakorlati tanácsokat adjanak. Az egyik legfontosabb feladat az odúk, költőládák kihelyezése, hiszen ez e védett állatfajok továbbélésének záloga.
A gyöngybagoly régi lakója az évszázadok óta álló templomtornyoknak, kifejezetten a ligetes (nem zárt) erdős területeket kedveli. A számukra készített költőládák úgy vannak kialakítva, hogy rajtuk csak egyetlen nyílás van (ami egybeesik a toronyablakon kialakított szűk nyílással), tehát a toronyba nem tudnak bejutni. Elkészítésük és felhelyezésük nem egyszerű, szakértelmet igényel.
Gyöngybagolyvédelmi Alapítvány előadása a Kajárpéci Evangélikus Gyülekezetben 2019.
A 2019. évi teremtés heti segédanyag épületlakó állatok védelméről szóló tanulmánya felkeltette az érdeklődésünket, és gyülekezetként érintettnek éreztük magunkat a témában, hiszen a mi templomunk toronyablakai is zárva vannak már. Még ugyanazon év őszén egy pályázat keretében (No Planet B!) lehetőségünk nyílt egy program megszervezésére, melynek keretében dr. Klein Ákos, a Gyöngybagolyvédelmi Alapítvány ügyvezetője és szakértője tartott vetítettképes előadást, aki Bobyval, az alapítvány engedéllyel tartott madarával érkezett, és hozta még közelebb a hasznos és érdekes információkat az érdeklődők számára.
Az alapítvány maga is felajánlotta segítségét, végül azonban idén márciusban a Magyar Madártani Egyesület Kisalföldi csoportjának szakembere egy gyülekezeti tagunk aktív közreműködésével helyezte fel a költőládát a toronyba. Májusra terveznek egy ellenőrzést is, hogy megnézzék, vajon a kiadó bagolylakásnak akadt-e már lakója.
Bízunk benne, hogy ember és természet hamarosan együtt dicséri Teremtőjét templomunk falain belül is…
Forrás: Magyar Madártani Egyesület Kisalföldi Csoport – MME Kisalföld
Hírlevelünkben időről időre beszámolunk a közösségeinkben megvalósuló kezdeményezésekről, eseményekről, jó gyakorlatokról, értesülhettek továbbá híreinkről, és tervezzük, hogy az időszak szerint aktuális témákban cikkeket vagy riportokat is megosztunk majd.
Hogyan készül egy öko-dinka anyuka a kárcsonyra? – Bence Zsófi írása
Az öko-dinka anyuka ádvent első vasárnapjának reggelén ijedten konstatálja, hogy ádvent első vasárnapja van. De kétségbeesésre nincs oka, lerángatja a ruhásszekrény tetejéről a „karácsony” feliratú dobozát és előkapja a fából készült kis betlehemes figurákat, amelyek 7 éve szolgálnak már a koszorú díszéül. Nem is koszorú ez igazán, csak egy fa tálba öntött lencse, rizs, szemes kávé, vagy idén éppen száraz kukorica kupac, amin megállnak a figurák és 4 mécses. Ha ez megvan, a doboz mélyére túr és kihalássza a nyolc éve varrt zsebes ádventi kalendáriumot, beleadagolja a kirakódarabokra vágott fényképeket (karácsonyra minden gyereknek és apukának is összeáll egy-egy kép az elmúlt évről) és a csomagolásmentesen vásárolt csokis aszaltmeggy szemeket. Kezdődhet a várakozás!
Öko-dinka anyuka ugyanaznap este tudatosítja magában, hogy az ádvent az elcsendesedés, az egymásra figyelés ideje és szentül elhatározza, hogy nem lesz semmi idegeskedés, felesleges rohangálás. Közben azért már picit összeszorul a gyomra, mert azért sokmindent kell még elintézni… Hogy elűzze ezt az idegességet, gyorsan el is kezdi összeírni a megajándékozandók listáját. Örömmel konstatálja, hogy nem is olyan vészes, mert már mindkét családban sikerült kiharcolni a húzás intézményét, így nem kell minden egyes családtagot meglepni valami jelentéktelen, sokszor felesleges aprósággal, elég egy embernek kitalálni valami igazán személyre szabottat. Öko-dinka anyuka mániája a saját készítésű ajándék, ezért számba veszi, miféle dolgokat tud szépen készíteni. Ha ezek közül nem talál megfelelőt, végiggondolja, milyen kézműveseket ismer a környéken, akitől szívesen rendelne valami csudajót. Akinek így sem sikerül a neve mellé ötletet rendelni, annak az interneten keres ajándékot, hiszen ismer néhány weboldalt, ahol magyar kézművesek termékeit lehet megvásárolni. Amikor nem tűnik célszerűnek a tárgyi ajándékozás, jöhet az ajándékkártya, amivel egy nála nehezebb sorban élőt támogat bizonyos összeggel és ezzel ajándékozza meg szerettét. Ezt Magyarországon még nem nagyon értik az emberek, de szerencsére öko-dinka anyukának van néhány barátja, akik épp olyan dinkák, mint ő és örülnek annak, ha rénszarvasos zokni és csillogó mécsestartó helyett egy kenyai fiú egyhavi étkezésének biztosítását kapják ajándékba. Persze öko-dinka anyuka azt sem titkolja, hogy amikor határozottan tudja, hogy valakinek valamire szüksége van, akkor bizony lelkiismeret furdalás nélkül megvesz egy nem Magyarországon gyártott műszaki cikket, könyvet, miegymást. De csak amikor egészen biztos a dolgában.
Ahogy haladnak előre a decemberi napok, öko-dinka anyukának eszébe jut a mézeskalács sütés is, meg egyéb karácsonyi sütemények készítése. Ilyenkor a szomszéd utcában lakó méhésztől beszerez néhány üveg mézet, majd felpakolja üvegeit, műanyag dobozait és textil zsákjait és elzarándokol a legközelebbi csomagolásmentes boltba, ott jól teletömi liszttel, kakaóporral, mandulával, fűszerekkel és mazsolával az edényeit és boldog mosollyal tér haza szerzeményével. Najó, amikor eszébe jut a három óvodással való közös süteménykészítés, akkor mosolya nem egészen őszinte, de sűrűn emlékezteti magát korábbi elhatározásához, miszerint ádvent nem az idegeskedés, hanem az egymás felé fordulás ideje…
Ha kész a süti, jöhet a képeslapkészítés. Öko-dinka anyuka ezt mindig maga csinálja, mióta gyerekei vannak, kicsit megváltozott minőségben, de így is „cuki”. Az alapanyagokkal nincs gond, öko-dinka anyuka év közben gondosan gyűjtögeti a karton csomagolásokat (zsepis doboz, kekszes doboz, kukoricapelyhes doboz, stb.), a parafa dugókat, színes csomagolópapírokat, így most már csak némi festék és ragasztó kell, meg egy szabad délután.
Ádvent harmadik vasárnapja táján öko-dinka anyuka már az ajándék csomagoláson töri a fejét. A jól bevált verzió az újságpapírba csomagolás, színes is, bontogatási élményt is ad, újrahasznosított is. Viszont mióta öko-dinka anyuka szeretett hetilapját a szomszédasszonynak továbbítja, nincs elég újságpapír a háztartásban. Ilyenkor veti be a soha nem használt, karácsonyi mintás konyharuhákat, maradék textileket, sőt olykor pokrócot, párnahuzatot. Szépen át lehet kötni rafiával, a gyerekek pont olyan csillogó szemmel bontogatják, mint a csillámpónis csomagolópapírt, karácsony után pedig szépen visszavándorolnak a szekrénybe.
Amikor eljön a karácsonyfa állítás ideje, öko-dinka anyuka nagy örömmel konstatálja, hogy ez ügyben előrelépés történt az életükben: férjével mély egyetértésben az alternatív karácsonyfa mellett tették le voksukat és a kertből összeszedett szép ágakból formáznak egy üres falfelületen fenyőfát (najó, háromszöget, de az decemberben mindenkit fenyőfára emlékeztet). Ezeket az ágakat díszítik fényfüzérrel, karácsonyfadíszekkel. Öko-dinka családnak nincs nagyon sok dísze, de ami van, azt mind maguk készítették parafadugóból, söröskupakból, filcből, vagy segítő vásárlás keretében vették egy megváltozott munkaképességűeket foglalkoztató alapítványtól, és persze beficcen néhány retró darab, amit nagymamától örököltek vagy jóbaráttól kaptak és szívükhöz közel áll.
Itt lenne helye a karácsonyi vacsora elkészítését részletezni, de öko-dinka anyuka sajnos kétbalkezes a konyhában… Nagyon szeretne olyan öko-tudatos anyuka lenni, aki hetente rendeli a zöldséges dobozt a területileg legközelebb eső termelőtől és biofarmról vásárolja a biocsirkét, sőt inkább nem is eszik húst, de ezen még dolgoznia kell. Szépen lassan, lépésről lépésre, mint eddig is mindent. Addig is arra figyel, hogy minél közelebbről származó élelmiszert vásároljon minél kevesebb csomagolással és pont annyit készítsen, amennyi el is fogy.
Amikor eljön a gyertyagyújtás ideje, öko-dinka anyukának már nincs más dolga, mint a fa alatt elzengeni az összes általa ismert karácsonyi éneket és közben magában hálát adni a teremtett világért, és azért a sok jóért, amit évről évre kap.
Új sorozatokat, állandó rovatokat indítottunk Facebook oldalunkon. Ezentúl a hét kiemelt napjain keressétek bejegyzéseinket, amelyekben a Teremtőről, a teremtett világról és az abban elfoglalt helyünkről lesz szó különböző megközelítésekben. Egy-egy felvillanó képmeditáció, gondolatfoszlány, imádság, melyekben közösek lehetünk. Hozzáállásunkról, gondolatainkról, gondjainkról, kérdéseinkről, fohászainkról, reményünkről nektek, veletek. Kapcsolódjatok, tartsatok velünk, írjatok nekünk, osszátok meg Ti is gondolataitokat: @araratteremtesvedelem
Ha a piroslap kiállít a játékból, akkor a zöldlap pályára állít, ugye? Az igéslapok és képeslapok között félúton, egy kicsit azok mintájára készülnek a Zöldlapok, melyekkel keddenként lepünk meg titeket. Ezek a rövid képmeditációk közelebb vihetnek a Teremtőhőz és a teremtett világhoz. Küldj Zöldlapot ismerőseidnek, oszd meg másokkal is!
A szél arra fúj, amerre akar, hallod zúgását, de nem tudod, honnan jön vagy hova megy… Széljegyzet rovatunkban egy-egy rövid gondolatot, meditációt olvashattok csütörtökönként. A rovat szerzői kérdéseiket, gondolataikat, megszólító élményeiket osztják meg mindannyiunkkal, hogy egy kicsit közösen a teremtésvédelemről elmélkedjünk. Egy friss szellő, egy fuvallat, amely arra fúj amerre akar. Ha elindított benned valamit, szólj hozzá bátran!
Ahogy a szarvas a hűs forrásvízre, úgy szomjazik a mi lelkünk is az Istennel való találkozásra. Vasárnaponként Forrásvíz rovatunk erre a találkozásra hívogat Benneteket egy-egy rövid imádságra, töltekezésre, elcsendesedésre szánt szavakkal.
“A remény nem csal meg.” – volt idei témája a Teremtés hetének Pál apostol Rómabeliekhez írt levele alapján (Róm 5,5a). Az idei, 2020-as év rengeteg bizonytalanságot hozott, és főként a közösségi eseményekben, ünneplésekben, a közösség megélésében, a találkozásokban – vagy azok hiányában – szembesülhettünk a bizonytalanságok ellenére is megfogalmazható, átélhető remény fontosságával. Az alábbiakban az idei Teremtés hete közös ünneplésében részt vevő evangélikus gyülekezetek és intézmények híradásait, reményünk kreatív közösségi kifejezésének eseményeiről szóló beszámolóit adjuk közre a résztvevők saját írásai alapján.
Köszönet minden közösségnek a tartalmas programokért, a teremtett világ óvására tett erőfeszítésért, az érzékenyítő, nevelő munkáért és a szép színes híradásokért, amelyeken keresztül is láthatjuk, van miért hálát adnunk a Teremtőnknek.
Isten áldja közösségeinket!
*
Teremtés hete az Aszódi Evangélikus Gyülekezetben
Megszépült az
aszódi evangélikus templom kertje – Zsemberovszky Veronika írása, Aszódi
Evangélikus Gyülekezet
Gyülekezetünkben a Teremtés hetét 2019-ben tartottunk meg
először. Sok ötletünk volt már az idei évre is, de a járvány nagy kihívások elé
állított bennünket. Igyekeztünk olyan programokat kitalálni, melyekkel minél
több embert elérünk, megmozgatunk, ugyanakkor (betartva a járványügyi
előírásokat) megtarthatjuk a kötelező távolságot. Evidens volt tehát, hogy a
helyszín templomunk kertje lesz, amely gyönyörű, rendezett, de nagyon kevés a
virág és sajnos néhány fa már a végét járja. Vásároltunk négy facsemetét,
rózsa, krizantém és levendula töveket, illetve tavaszi virághagymákat, már csak
néhány dolgos kéz hiányzott. A szomszédos evangélikus általános iskolából
érkezett a segítség. Két osztály csatlakozott a kertszépítő akcióhoz
osztályfőnökeik Tündi néni (4.a osztály) és Márti néni (1. osztály) vezetésével,
2020.október 2-án (pénteken).
Lőrincz Csaba, lelkész, ásót ragadott és előkészítette a talajt a virághagymák számára. Gyülekezetünk néhány vállalkozó szellemű tagja elültette a rózsa, krizantém és levendula töveket. Eközben a gyerekek zsák számra gyűjtötték a lehullott leveleket, majd gondosan a virághagymákat is a földbe helyezték. A facsemeték ültetésében a legkisebbek segédkeztek. A délutánt közös énekléssel és imádsággal zártuk.
Egy almafát a vasárnapi istentisztelet után a
gyülekezettel közösen ültettünk el.
Most örömmel és Isten iránti hálával tekintünk körbe templomunk kertjében és bár a változás nem szembetűnő, szívünkben mégis ott a remény, hogy eljön a tavasz és új rügyeket fakaszt, új hajtásokat nevel. Nincs más dolgunk, mint türelmesen várakozni…
*
Teremtés hete a Bakonyszentlászlói Evangélikus Gyülekezetben
Teremtés hete ünneplése először Bakonyszentlászlón – Szakos Csaba írása, Bakonyszentlászlói Evangélikus Gyülekezet
A Bakonyszentlászlói Evangélikus Egyházközség is csatlakozott a Teremtés Hetének országos rendezvénysorozatához. Így az utolsó napokban október 03-án a Pannonhalmi Bencés Főapátságba látogattunk el, amely Magyarország egyik kiemelkedő történelmi emlékhelye, egyházi és művészettörténeti központja. Megtekinthettünk egy filmet a szerzetesek életéről, az apátságról. A szerzetesekkel együtt imádkozhattunk, majd Hortobágyi T. Cirill főapát köszöntésével és áldásával folytathattuk utunkat. A napunk hátralévő részében idegenvezetéssel a gyógynövénykertben és pincészetben jártunk. Soli Deo gloria!
*
Teremtés hete a Bakonytamási Evangélikus Gyülekezetben
Teremtés heti hálaadás – Szakos Csaba írása, Bakonytamási Evangélikus Gyülekezet
Teremtés Hetét 2020-ban szeptember 27. és október 4. között ünnepeljük. Idei témánk Teremtő bizonytalanság – “A remény nem csal meg” Róm 5,3-5 alapján. A Bakonytamási Evangélikus Egyházközség is csatlakozott a Teremtés Hetének országos rendezvénysorozatához. Figyelmünket így is a teremtett világ védelmére fordítsuk. A templomkert rendezést követően október 04-én hálaadó istentisztelet keretében a szabadtéri részében a résztvevők virágokat és tujákat ültettek. A héten a hittanosoknak adatott még egy kirándulás, utunk során megcsodálhattuk a Isten teremtett világának szépségét, ami szintén a mi Urunk dicsőségét hirdeti.
*
Teremtés hete a Bizsu Közösségi Térben a Pilisi Evangélikus Gyülekezettel közösen
A Bizsu ház meg/áldott fügefája – Kotyinszkiné Gajdos Szilvia írása, Bizsu Közösségi Tér és Pilisi Evangélikus Gyülekezet
2020.10.03-án a pilisi Bizsu Közösségi Házban a Pilisi Evangélikus Gyülekezettel közreműködve egy egész napos szabadtéri programon lehettünk együtt a házba járó gyerekekkel és önkéntes segítőinkkel. Kotyinszkiné Gajdos Szilvia evangélikus hitoktató, a pilisi gyülekezet tagja a Teremtés történetével ismertette meg a gyerekeket, melyet kézműves foglalkozással színesített. Ezután a teremtett föld óvásának jegyében , Műveld és őrizd! “a ház körüli udvart és kertet szépítgettük, a lehullott levelektől, melyet a közösen összeépített komposztálóba tettünk. A házban felhalmozódott lomot a helyi szeméttelepre szállítottuk. A környezetünk védelmének érdekében a petpalack összenyomó készüléket Szöllősi István Sándor evangélikus lelkész felszerelte, amit ki is próbáltunk. Ezentúl a műanyag hulladékot is szelektíven tudjuk gyűjteni a házban. Ebédre a ház asszonya Borika lecsót készített nekünk bodaggal (cigánykenyér) és lángost sütött a gyermekeknek. A napunk végén a gyerekekkel elültettük a fügefát a ház kiskertjébe, majd a pilisi evangélikus gyülekezet lelkészei Kárnyáczki Eszter és Szöllősi István Sándor által tartott áhítatával és résztvevők megáldásával zártuk programunkat.
Egy igazán áldott napot töltöttünk együtt az Isten jelenlétében. Gyönyörű napsütéses időnk volt, az Úr ránk ragyogtatta arcát. Sok közös élménnyel és a Teremtett Földünk iránti hálával búcsúztunk egymástól. Abban egyetértett mindenki, hogy folytatjuk. … , Jézus így válaszolt nekik: “Higgyetek Istenben! Bizony, mondom néktek, hogy aki azt mondja ennek a hegynek: Emelkedjél fel, és vesd magadat tengerbe! – és nem kételkedik szívében, hanem hiszi, hogy amit mond, az megtörténik -, annak meg is adatik az. Ezért mondom nektek: higgyétek, hogy mindazt, amiért imádkoztok, és amit kértek, megkapjátok, és meg is adatik nektek.” Mk 11,22-24.
*
Teremtés hete a Budapest-Józsefvárosi Evangélikus Gyülekezetben
Gyülekezeti nap a Teremtés hetén – Bolba Márta írása, Budapest-Józsefvárosi Evangélikus Gyülekezet
2020 szeptember 27-én a Józsefvárosi evangélikus
gyülekezet teremtés ünnepi gyülekezeti napot tartott. Az istentisztelettel
párhuzamos gyermekfoglalkozást SlezákBence és Pászti Noémi vezette, témája a
kenyérszaporítás története volt. Az istentiszteleten a Teremtés hete füzetben
szereplő ige alapján Románné Bolba Márta hirdette az igét a szemlélődés és a
cselekvés összhangja az istenkapcsolatban címmel. Az igehirdetést a jubileumi év
és a nyugalom napjának megünnepléséért írt ima ihlette. A gyülekezeti napon
részt vett 30 fő, 21 felnőtt és 9 gyermek. Lencsefőzeléket ebédeltünk. A
programot a Mandák-kertben valósítottuk meg: szabad téren, távolságtartásban
énekeltünk, kertészkedtünk, ismerkedtünk a komposztálással és komposztföldbe
ültettünk, vászon táskát festettünk és 100 liter környezetbarát folyékony
mosószappant készítettünk, amit a gyülekezeti tagjainknak és a Filadelfia
Egyházközség Biztos Kezdet Gyerekházának adományozunk.
*
Teremtés hete a Dunaújváros-Kisapostagi Evangélikus Gyülekezetben
Hálaadó istentisztelet és a templom környezetének gondozása a Dunaújváros-Kisapostagi Evangélikus Gyülekezetben
*
Teremtés hete az Evangélikus Hittudományi Egyetem kertjében
Teremtés hete az evangélikus kampuszon – Koltai Zsuzsi írása
A Teremtés hetén, 2020. október 1-én délután az
Evangélikus Hittudományi Egyetem, az Evangélikus Teológus Otthon és a
Melanchthon Szakkollégium diákjai, tanárai és munkatársai közösségi gyógy- és
fűszernövénykert ültetést tartottak a Magyarországi Evangélikus Egyház Ararát
Teremtésvédelmi Munkaágának szervezésében. Borsodi Bence kertészmérnök, a
Megyeri Szabolcs Kertészet munkatársa gondoskodott az alkalom szakmai
koordinálásáról, a “lelki kertészkedést” pedig Réz-Nagy Zoltán tartotta.
Madárodú és sütőtök: Teremtés hete Gyulán – Pápai Attila írása, Gyulai Evangélikus Gyülekezet
A Teremtés hete alkalmából megrendezett
programunkkal a gyülekezet tagjainak, leginkább a gyermekeknek ds a fiataloknak
a környezettudatos életszemléletét szerettük volna erősíteni. A gyülekezetben
és a hittanórákon meghirdetett alkalmon a madarakra koncentráltunk. Szakszerű
madárodúkat készítettünk, amelyeknek a méretre vágásában a nagyobb fiúk és a
felnőttek segédkeztek, az összeszerelésben már kivették a részüket a kisebbek
is. Mindeközben finom szezonális gyümölcsöket (almát, körtét, sütőtököt) falatoztunk.
Az elkészült madárodúkat mindenki hazavihette kihelyezni, a megmaradt odúkat
pedig az erdei iskolával egyeztetve a tanösvényükre fogjuk kihelyezni egy
biciklitúrával összekötött alkalommal. Vendégelőadónk, Boldog Gusztáv, a
nemzeti park munkatársa segítségével a közeli parkban tettünk terepszemlét,
ahol megismerkedhettünk a leggyakrabban előforduló madárfajokkal, a különböző
fák jellemzőivel, és megtanulhattuk, hogy miért fontos a madárodúk kihelyezése.
*
Teremtés hete a Gyurátz Ferenc Evangélikus Általános Iskolában
Teremtés heti programok a Gyurátz Iskolában – Böröczkyné Dózsa Lívia írása, Gyurátz Ferenc Evangélikus Általános Iskola, Pápa
A
„Teremtés hete” iskolánk hagyományosan megrendezendő programja évek óta. Fontos
célunk, hogy gyermekeink legyenek képesek a teremtett világ szépségeit
felismerni és megőrizni, tudjanak a megteremtett értékek között úgy élni, hogy
a lehető legkevesebb károsodást okozzák.
Az
iskolarádió által közvetített áhítattal kezdődött rendezvénysorozatunk. A jelen
helyzetben nagy hangsúlyt fektettünk az egészség védelmének fontosságára. Ennek
jegyében az ötödik osztályosokkal, valamint a Konyhatündér szakkör tagjaival
egészséges ételeket készítettünk, és kóstoltattunk. Minden osztályban
szerveztünk kézműves foglalkozást az újrahasznosítás jegyében.Tömbösített
technika óra keretében a dísznövények ápolásáról tanultunk, beültettük iskolánk
virágládáit, és átültettük a tantermeket díszítő szobanövényeket. Egyik
napközis csoportunk megtisztította az iskola környékét az eldobált szeméttől.
Reménységünk
szerint programjaink segítségével sikerült tanulóinknak megmutatni, hogy milyen
sokat tehetnek ők is teremtett világunk megőrzéséért.
*
Teremtés hete a Nyáregyházi Evangélikus Gyülekezetben
Faültetés közösségben – Sánta József írása, Nyáregyházi Evangélikus Gyülekezet
Lelkes gyerekcsapat gyülekezett össze a Nyáregyházi
Evangélikus Leányegyházközség parókia udvarán. A Teremtés hete keretében néhány
facsemete került elültetésre és így egy jó kis közösségi programot kerekedett a
gyülekezetünkben.
A jelenlegi helyzetben csak szűkös keretek között és nagy odafigyeléssel lehet szervezni bármilyen alkalmat, így éppen jó programnak ígérkezett egy kis kerti munka és a lehullott levelek összeszedése, hogy összehívhassuk gyülekezetünk hittanosait. A kis gyerekcsapat hamar belepte az udvart hitoktatójuk Kotyinszkiné Gajdos Szilvia vezényletével, gereblyével és talicskával láttak neki a munkának, míg mások pedig az itt lakók játékos kutyáját vették gondozásba.
Mikor az utolsó fa is beérkezett, Pollák István helyi
kertész, aki már sokat segített a gyülekezetünkben, valamint a pénztárosunk
Lipót Zsolt helyezték ki a fákat és elkezdődhetett a gödörásás. Sajnos kemény
talajba vágtuk az ásónkat, megérződött a kevés nyári eső, így a föld bizony
megizzasztotta a kicsiket és a nagyokat, beleértve a gyülekezet lelkészét is.
Jól is jött a félidőben a szünet, hiszen a néhány gyülekezeti tagunk jóvoltából
egy hatalmas adag palacsintával, süteménnyel és üdítővel sikerült visszapótolni
az energiát. Majd a cukorkóma és rövid szusszanás után jöhetett a sok
locsolókanna, és végül közös és kitartó munkával földbe került az apostoli
létszámú famennyiség.
A Teremtőnk iránti hálával, egyik hittanos felvetésére
elmondtuk közösen az apostoli hitvallást, majd imádkoztunk és hangos Erős vár a
mi Istenünk köszönéssel véget is ért a nap.
*
Teremtés hete a Sikátori és Veszprémvarsányi Evangélikus Gyülekezetekben
Méhészetről a Teremtés hetén – Szakos Csaba írása, Sikátori és Veszprémvarsányi Evangélikus Gyülekezetek
Teremtés hete országos programba a Veszprémvarsányi Evangélikus Leányegyház bekapcsolódva október 04-én tartott hálaadó istentiszteleten, Németh Gyula méhész mézes előadását hallhattuk a hálaadó istentisztelet után. A hálaadás kosarából részesülve senki sem távozott üres kézzel otthonába. Presbiterünk kiemelte a méhek fontosságát, akik nélkül nem lenne élet és a propoliszt ajánlotta immunrendszer erősítőként ebben a járványos helyzetben. A pannonhalmi szerzetesek asztalához is odatelepedhettünk morzsa szedésre az ottani közösség lelkiségébe kaptunk betekintést és bőséges, finom ételt fogyaszthattunk el.
2020. szeptember 28-án hétfőn, Teremtés hete alkalmából az evangélikus Országos Iroda hétkezdő áhítatát Koltai Zsuzsi, az Ararát Teremtésvédelmi Munkaág koordinátora tartotta. Az iroda – járványügyi elővigyázatosságból – áhítatait hetek óta online tartja, így az áhítatok megtekinthetőek a Gyülekezeti és missziói osztály YouTube csatornáján.
Az Ökumenikus Teremtésvédelmi Munkacsoport által közzétett ‘Teremtés hete közös ünneplése’ felhívásra, a járványhelyzet bizonytalanságai ellenére is szép számmal érkeztek esemény regisztrációk. Összesen 31 közösség osztotta meg teremtés heti alkalmának hírét velünk.
Az összefogás keretében 74 egyházi és civil közösség ünnepelt közösen és a hét folyamán 35 esemény valósult meg országszerte.
Az evangélikus gyülekezetek és intézmények kiemelkedő számban képviselték magukat, összesen 15 közösség jelentkezett egyházunkból. A jelentkezők között, az egyházközségek mellett, voltak evangélikus nevelési és oktatási intézmények is, illetve volt diakóniai intézmény is. Az evangélikus Ararát Teremtésvédelmi Munkaág 11 közösség részére biztosított támogatást programjai megvalósításához.
A teremtés heti rendezvényekről híradásokat, képeket nem regisztrált alkalmakról is lehet küldeni nekünk, várjuk mindenkinek híreit szeretettel az arterm (@) lutheran.hu e-mail címen. A beérkezett beszámolókat a facebook oldalunkton tesszük közzé: https://www.facebook.com/araratteremtesvedelem/
Köszönjük mindenkinek a Teremtés hete közös ünneplését!
Teremtés hete a Budapest-Józsefvárosi Evangélikus Egyházközségben.
A Teremtés hetén, 2020. október 1-én délután az Evangélikus Hittudományi Egyetem, az Evangélikus Teológus Otthon és a Melanchthon Szakkollégium diákjai, tanárai és munkatársai közösségi gyógy- és fűszernövénykert ültetést tartottak a Magyarországi Evangélikus Egyház Ararát Teremtésvédelmi Munkaágának szervezésében. Borsodi Bence kertészmérnök, a Megyeri Szabolcs Kertészet munkatársa gondoskodott az alkalom szakmai koordinálásáról, a “lelki kertészkedést” pedig Réz-Nagy Zoltán tartotta.
A délután a közösségi gyógy- és fűszernövénykert telepítéssel kezdődött, ez alkalomból az evangélikus kampusz zöld területe olyan cserjékkel és növényekkel gazdagodott, melynek termései a kertet gondozó ottlakók egészségét és változatos táplálkozását fogja szolgálni. Olyan őshonos fajták kerültek beültetésre, mint például a som, a homoktövis, a mézbogyó vagy a mézalmácska. Ezeken felül tizenkét különböző fűszernövénnyel is gazdagodott a terület, mint például rozmaring, oregánó, petrezselyem, citromfű, menta, lestyán, borsikafű stb.
A kertészkedést követően Borsodi Bence kertészmérnök tartott előadást és beszélgetést, melynek keretében a hallgatóság megismerkedhetett a kert új növényeivel és gyarapíthatta ismereteit a közösségre váró kertgondozási feladatok terén.
Az alkalmat lelki, igei tartalommal Réz-Nagy Zoltán hálaadó áhítata tette teljessé, aki a Teremtés hete segédanyagának liturgiáját hozta a közösségnek, illetve a remény, a növények és a közösség gondolatainak összekapcsolásával tette ünnepivé a kerttelepítés eseményét.
.
Képgalériánk fényképeit Pete Dóra grafikus dizájner, fotográfus készítette:
